Read more
Határok felállítása (a leírás szerzője: dr. Regász Mária) A határvonalunk bejelöli a fennhatóságunk alá tartozó területet. Mindenkinek megvan a maga határvonala. Mi magunk döntjük ez, mi az, ami megengedett és mi az, ami nem a fennhatóságunk területén. Amint egy kívülálló verbálisan vagy a testével túllépi a határunkat, felfigyelünk rá és érezzük azt egyértelműen és direkt módon, mivel kellemetlenül, stresszelve érezzük magunkat vagy akár mérgelődünk is emiatt. Mindenkinek máshol húzódnak a határai. Van, akinek az emberközti kapcsolatokban nagyon fontos a tisztelet, a tisztelet megadása. És van, aki ezt nem tartja olyan fontosnak. ÉS mivel mi mindannyian különbözünk egymástól, könnyen előfordulhat, hogy akaratlanul is átlépjük mások határvonalát, anélkül, hogy azt észrevennénk, illetve hogy tudatosulna bennünk. Az, hogy mi alkalmanként akár kölcsönösen is átlépjük egymás határait, viszonylag normális lehet és legtöbb esetben nem okoz nagy gondot. Kisebb áthágásokat általában el tudunk viselni, ez jelenti a toleranciát. Kisebb igazságtalanságokat is el tudunk nézni, anélkül, hogy felszólalnánk. Hiszen, ha a legkisebb megpróbáltatásnál is szólnánk, elviselhetetlenek lennénk a környezetünk számára. De van, amikor elérkezik az a pont, amit már nem vagyunk képesek eltűrni és ki kell fejeznünk nemtetszésünket, aggodalmunkat. Ez előfordulhat olyanok, amikor többszöri határátlépést észlelünk, vagy amikor pl. valaki hirtelen, nagy lendülettel vagy akár erőszakosan teszi azt. Ilyen esetekben ki kell fejeznünk egyértelműen magunkat: „Kedvesem, ez nekem túl sok… ezt nem szeretném így… ez nekem kellemetlen… Nem esik nekem jól, ha ezt teszed vagy mondod… Kérlek, ezt ne tedd még egyszer… Tudom, hogy te jót szeretnél, de ez nekem túl sok, túl gyors…” Amikor saját határainkat nem védjük meg A határokat felállítani és megvédeni nem csak saját magunk miatt lényeges, hanem azért is hogy a körülöttünk lévő személyek tudják, kivel is állnak szemben. Meg lehet figyelni olyan személyes társasága, akiknek erős és egészséges határvonalai vannak nagyon kellemes lehet, mivel ismerjük a körvonalakat és ez, egyfajta biztonságot nyújt. Az egészséges határok erőssé tesznek minket, az erős személyiség pedig vonzóvá válhat. Viszont vannak személyek, akinek nehezebben meg a saját igényeik és értékeik mellett kiállni. Természetesen ők is rendelkeznek határokkal, de képletesen ábrázolva, amíg egy biztonságos határ kerítésének magassága, 2-3 m, az ő kerítésük magassága csak a 30 cm-t éri el, amit viszont bárki könnyedén büntetlenül átléphet. Sajnálatos módon, ezekkel a személyekkel bárki, bármit megtehet: következmények nélkül tisztességtelenül bánhatnak velük, ki lehet őket használni, érzelmileg nyomást gyakorolni rájuk és olyan dolgokat követelni tőlük, amit valójában önszántukból nem szívesen tennének meg. Egy gyengén védett határral, az ember kiszolgáltatottá válik, ezért olyan fontos azt tudatosan és erősen védeni. Ahhoz, hogy a határai kerítését megfelelő magasságra felhúzza, az alábbiakban megfogalmaztam pár gondolatot: Tudatosítani a saját határokat Először is, meg kell magunknak engednünk, hogy határokat húzzunk fel és azokat aztán megfelelően kell védenünk is. Ennek alapja, hogy megfelelően ismerjük saját magunkat és ezáltal a határainkat, mert ha ez nem így van, hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy a határainkat lerohanták és mi ezt túl későn vesszük észre. Tehát, pontosan hol húzódnak meg a határok? Melyik szükséglet illetve igény olyan fontos számunkra, hogy annak figyelembe vétele egy határátlépéssel egyenlő (pl. igény a nyugalomra, tisztelet, korrektség?) Melyik az a terület, ami annyira fontos számunkra, hogy abban az esetben ha mások által sértve lesz, akár szembeszállni, harcolni is készek vagyunk érte (Pl. ha valaki állatokat kínoz, család összetartása)? Melyik viselkedési forma lehet sértő számunkra? Mi az, amit már nem tartunk megfelelőnek, illetve határaink megsértéseként éljük meg (pl. káromkodó szavak, bántalmazó viselkedés)? Mi az, amit már nem tudunk tolerálni? Mi volt az utolsó eset, amikor úgy éreztük, hogy valaki átlépi a határainkat és emiatt kellemetlenül éreztük magunkat? Pontosan melyik területen történt ez meg? Mikor és hol engedhetjük meg más személyeknek, hogy közel kerüljenek hozzánk? Kinek, mit szabad tenni, amit másnak rajtunk kívül nem engedhetünk meg? Kinek engedünk meg többet és kinek nem? (pl. kitől fogadunk el kritikát és kitől nem) Elismerni a saját határokat Ismerni a saját határainkat, az már egy előrelépést jelent. De ezeket ki is kell tudni követelni. Hiszen jogunkban áll. Minden embernek joga van meghatározni, melyik viselkedési formát tolerálja és melyiket nem. itt viszont sokan megnehezítik maguknak a folyamatot. Ilyenkor a háttérben önbizalmi hiányosságok játszanak szerepet. Ha saját magunkat nem tudjuk elfogadni és értékelni, ha nem tartjuk fontosnak saját magunkat, hogyan tudnánk saját magunk mellett kiállni és a határainkat megvédeni? Ha mást fontosabbnak tartunk saját magunknál, akkor tudat alatt előnyben részesítjük az ő mozgásszabadságát és saját javunknál és határaink meghúzásánál. Pedig az elsődleges feladatunk: önmagunkról és a saját javunkról gondoskodni. Természetesen azokról is gondoskodnunk kell, akik valamilyen viszonyban állnak velünk és a bizalmunkat élvezik. De mindezt csak akkor tudjuk megtenni, ha megfelelő lelki kiegyensúlyozottsággal és magabiztossággal rendelkezünk. Így képesek leszünk kikövetelni a határaink betartását, ha szükséges. A legfontosabb tennivalónk az önbecsülésünket rendbe rakni. Ez a folyamat többek között abból áll, hogy megpróbálunk békét kötni saját magunkkal és azokkal a tulajdonságokkal, amiket kevésbé kedvelünk saját magunkban. Figyelni magunkat és a magunkhoz való viszonyulást, hol és mikor becsméreljük le magunkat, milyen negatív üzeneteket küldünk saját magunknak. Ezeknek a reakcióknak tudatosan, kevesebb figyelmet kell szentelni. Meg kell tanulnunk az érzelmeinket jobban megfigyelni, azoknak teret adni, de ha kell, elengedni őket. Meg kell tanulnunk az érzelmeinket irányítani vezérelni. igénybe lehet venni mindenféle tevékenységet ami segíthet minket abban, hogy önmagunk értékelését fejlesszük és képessé tesz minket arra, hogy kedvesebben, figyelmesebben bánjunk saját magunkkal (pl. jóga, meditáció, továbbtanulás, kreatív tevékenységek). Konfliktusvállalási készségeket elsajátítani. A határaink megvédéséhez szükségünk van bizonyos mértékű konfliktusvállalási készségre is. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén, meg kell engednünk saját magunknak a konfliktusban való részvételt és abban végig ki is kell állnunk. Sokszor tartunk attól, hogy konfliktusba keveredve mások nemtetszését, haragját vonzanánk magunkra. De paradox módon, többnyire tiszteljük és kedveljük azokat a személyeket, akik kedvesen, de határozottan tudják kifejezni mi az, amit elfogadnak és mi az, amit már nem. Egy vita korrekt lefolytatásához segíthetnek a következők: Az irányelv lehet a Harvard koncepció, amit konfliktusok esetén, egy konstruktív és békés egyezmény elérésének érdekében lehet alkalmazni. „Légy kemény, ami a célt illeti, de gyengéd az emberekkel”. azaz, állj ki a határaid mellett. Mond ki tisztán, mit szeretnél. Légy erős abban, ami az igényeidet és értékeidet illeti. Ugyanakkor viselkedj tisztelettel, udvariasan és megértően. Légy arra is felkészülve, hogy bizonyos helyzetekből ki tudj szállni, ha azt észleled, hogy az értékeidet más úton is képviselheted. Az erőszakmentes kommunikáció szintén segíthet. Maradj magad ura és választ szét azt, ami történt (a tényeket) és a saját érzelemdús reakcióidat a történtekre. Tudatosítsd, mik az igényeid és tanuld meg azok figyelembevételének, szemrehányás és erőszakmentes kikövetelését. Tudatosítsd, hogy jogod van kikövetelni azt, amire szükséged van. Ha veled szembenálló fél erre agresszívan, vagy duzzogva reagál, maradj lehetőleg nyugodt és tárgyilagos és ragaszkodj a saját szempontodhoz. Ha valaki képtelen arra, hogy hosszabb távon figyelembe vegye és tisztelje a felállított határaidat, felteheted magadnak a kérdést, hogy ez a személy valósín részese kell-e legyen az életednek. Mivel viselkedésével kimutatja, hogy nem tisztel, nem értékel és nem fogad el téged. Akkor mit is akar? Nem téged az biztos, hanem valamit tőled. (a videó eredeti leírása megtalálható a youtube-on)
People & Blogs
nárcisztikus, nárcisz, nárcisztikus személyiség, nárcisztikus személyiségi zavar, visszaélés, bántalmazás, szakítás, trauma kötödés, szerelmi bombázás, trianguláció, manipuláció, gázlángolás, gázláng, pszichopata, szociopata, antiszociális, antiszociális személyiség, disszociális, magány, elhagyatottság, gonosz, kegyetlen, parazita, pióca, kizsákmányolás, kihasználás, fájdalom, agymosás, féltékenység, párkapcsolat, megcsalás, időszakos megerősítés, ismétlés kényszer, megoldatlanság
