1. „Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban a kapcsolattartás kezdő időpontját?

 

Kérdés: Adva van egy kapcsolattartást szabályozó döntés. Ebben az édesapát megilleti az elvitel joga 2 hetente pénteken 14 órakor vasárnap 19 óráig.

 

Le van írva továbbá, hogy a szülők kötelesek a kapcsolattartás akadályáról hitelt érdemlően értesíteni a másik felet legalább 48 órával a kezdő időpont előtt.

 

A kérdésem, hogy a gyakorlatban mit jelent az, hogy a kezdő időpont péntek 14 óra? Értem, hogy ekkor el lehet hozni a gyereket előbb nem. De kérdésem az, hogy később is el lehet hozni? Nyilván nem váratlanul beállítva a gyerekért, hanem hitelt érdemlően értesíteni a másik felet az okokról.

 

Válasz: A gyámhivatali gyakorlat az, hogy nem. Ennek az az oka, hogy a gondozó szülő is számít arra, hogy mondjuk 14 órakor elviszik a gyereket, attól kezdve ő saját magának más programot csinálna. Ha viszont nem viszik el a gyereket, borul az ő programja is (akkor is, ha ez mondjuk csak egy tv műsor megnézése, vagy otthoni tanulás vagy bármi).

 

K: Pl. az apa jelzi előre, hogy azon a napon munkahelyi elfoglaltsága lesz, így nem ér oda 14 órára hanem pl. csak 19 órára. Ezt jelzi előre az anyának. 

 

V: Akkor ha nem tudnak megállapodni, a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást kötelező pótolni, tehát a pótlási időpontban viheti el a gyereket.

 

K: Jogilag érdekel engem, az emberi része egyértelmű, hogy az anyának elő kellene segíteni a láthatást és nem kekeckedni pár óra csúszás miatt. 

 

V: Ez nem kekedkedés, ezt az apák sokszor nem értik. Ha meg tudják beszélni a kapcsolattartást akkor rendben, de ha nem, akkor azt kell betartani, ami le van írva. Nem  hozhatja ugyanis senki a másik felet abba a helyzetbe, hogy hozzá igazodjon. 

 

K: Érdekel, hogy az apa jogilag elvihetné később is a gyereket? 

 

V: Tehát nem.

 

K: Vagy ha vmi oknál fogva nem tud megjelenni a kezdő időpontban akkor a láthatása azon a hétvégén meghiúsul? 

 

V: Igen, hacsak nem tudnak másban megállapodni, ill. a szabályozás szövegétől is függ.

 

K: Nyilván az okok lehetnek pl. apa lebetegszik, de később jobban lesz és élni tud a láthatási jogával, munkahelyi elfoglaltsága van, vagy akár egy forgalmi dugó. 

 

V: Ez sajnos komoly visszaélésre adna okot, pl. azt mondja rosszul volt, de csak a barátnőjével találkozott stb. 

 

K: Tehát a kérdésem, hogy ha az akadály elhárul akkor jogilag mehet a gyermekért? 

 

V: Nem, csak ha ez áll az egyezségben, vagy szabályozásban.

 

K: Nyilván ez azért is érdekes mert pl. nyári szünetben amikor egybefüggően van 2 hete a különélő szülőnek de pl. lebetegszik, de mondjuk 3 nap alatt jobban lesz, akkor ezek után sem hozhatja el a gyermeket? 

 

V: Na ezért szoktam így szabályoztatni, hogy ez a probléma fel se merüljön. 

 

K: Tehát ilyen esetben a 2 hetes nyári szünet meghiúsul? 

 

V: Igen, ha rosszul van szabályozva.

 

K: Jogi oldala érdekelne. Mit lehet tenni akkor ha az édesanya ragaszkodik a kezdő időponthoz és nem fogadja el a különélő szülő kérését, ezáltal meghiúsul a teljes láthatás? 

 

V: Kérni a pótlást, ha a jogosultnak fel nem róható okból hiusult meg.