2014.04.28

dr. Regász Mária

Gyermekelhelyezés

Eredeti Cikk: http://www.mediaklikk.hu/mediatar/  (Napközben műsorában 2014.04.17.-én)

Nézzük a szabályozást:

 

A kiskorút megillető tartásdíjról való lemondás esetén a törvényes képviselő jognyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

 

Megjegyzem, hogy annak ellenére, hogy ez a korábbi Ptk.-ban is szerepelt és 17 évig dolgoztam gyámhatóságnál, nem találkoztam még ehhez kapcsolódó jogesettel sem akkor, sem amióta ügyvéd vagyok. Olyannal igen, hogy a szülő nem tartott rá igényt és nem követelte gyermeke másik szülőjétől, de erről meg a gyámhivatal nem tudott. Miután a tartásdíjat visszamenőleg 6 hónapra lehet csak érvényesíteni (kivéve, az önhiba hiányát), ezért ez gyakorlatilag azt eredményezte, hogy nem kellett a tartásdíjat megfizetni, ha a gondozó szülő nem követelte, így ezt továbbra sem kell.

 

A gondnokság alatt lévő személy esetén minden tartásdíjjal kapcsolatos jognyilatkozat érvényességéhez gyámhivatali jóváhagyás kell.

 

Ez annyiban tér el az előző szakasztól, hogy ott kiskorú esetén csak a tartásdíjról való lemondáshoz kellett hozzájárulás, itt viszont minden, a tartásdíjjal bármilyen kapcsolatban lévő jognyilatkozat esetén (pl. akkor kerülhet rá sor, ha a gondnok hozzájárul, hogy a tartásdíjat ne pénzben, hanem természetben fizesse a tartásra köteles személy, például terményben.)

 

A házasság felbontása tekintetében nem változott az a szabály, miszerint a közös megegyezéses váláshoz meg kell egyezniük a feleknek néhány kérdésben, a korábbi 6-tal szemben most 5 kérdésben (a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint - ez iránti igény esetén - a házastársi tartás, kikerült a szövegből az ingóságok elosztására vonatkozó kötelezettség, melynek oka az, hogy minden ingó vagyon, ami nem ingatlan, tehát a készpénz, a betét, az értékpapír és az üzletrész is ingó. Míg a felek a bútorokat könnyen elosztották, az üzletrész, értékpapír, készpénz tekintetében nem mindig tudtak megegyezni, viszont felesleges évekig válni, ha csak a pénz vitás.)

 

A HÁZASTÁRSI TARTÁS

 

„A családjogi tartásnak számos olyan szabálya van, amelyek a hozzátartozók közötti tartás valamennyi esetére egyaránt vonatkoznak. A törvény ezeket a szabályokat „A rokontartás” címben, „A rokontartás közös szabályai” című fejezetben tartalmazza. Ezeknek az általános szabályoknak a megismétlése a rokontartás speciálisan szabályozott eseteiben, így a házastársi tartás szabályai között - szükségtelen. Ezért a törvény a házastársi tartásról szóló címben csupán a házastársakra vonatkozó speciális szabályokat emeli ki (csak ott ismétli meg az általános szabályt, ahol e nélkül a speciális nem lenne megfelelően értelmezhető), majd egy utaló szabállyal kapcsolja azokat az általános rendelkezésekhez. A törvény utaló szabállyal rendezi tehát, hogy mely esetekben kell a házastársi tartásra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni. Ezek a tartás mértékére, szolgáltatásának módjára és időtartamára - beleértve ezek megállapodáson alapuló rendezésének elsődlegességét - valamint az említettek megváltoztatására, továbbá a tartáshoz való jog megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó szabályok.” Complex kommentár

 

Tartásdíjat a házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Önhibának minősül, ha valaki sosem dolgozott, mert a férje/felesége eltartotta, de a házasság felbontása után sincs kedve dolgozni. Nem tekinti azonban önhibának a bíróság, ha valaki azért nem tud dolgozni, mert munkaképtelen rokkant (akár átmenetileg), vagy GYES-en, GYED-en van és annak esetleg olyan alacsony az összege, amely a tartásra nem elegendő.

 

A házassági életközösség megszűnését követően öt év eltelte után csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhető a tartásdíj.

 

Új szabály, hogy amennyiben a házastársak között az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasságból gyermek nem született, csak az életközösség időtartamával egyező időre igényelhető (különös méltánylást érdemlő esetben a bíróság hosszabb időre is elrendelheti).

 

Érdemtelen a házastársi tartásra:

  • akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy

  • aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

 

Emiatt érdemes odafigyelni arra, hogy ki milyen magatartást tanúsít házastársával, élettársával szemben, de mivel a vele együtt élő hozzátartozó esetén is alkalmazandó a szabály, az anyóssal, apóssal, sőt, az esetleges új partnerrel is érdemes kultúráltan viselkedni.

 

Jogi szempontból a problémát természetesen a bizonyítás okozhatja, hiszen ha például a különélő szülő kapcsolattartásra kénytelen a gondozó szülő környezetébe menni, ahol rögtön több személy is felléphet vele szemben akár hamis tanúként is (de mint tudjuk, a hamis tanúzást bizonyítani is kell), ezért erre is figyelni kell. Természetesen a különélő szülő is vihet tanúkat, de ha a gyermekért be kell menni a lakásba, akkor ez igen nehéz, ráadásul előfordult már olyan eset is, hogy az édesanyának az apa lakásába kellett mennie, ahol az apa megpróbálta megerőszakolni és erre csak a képességei miatt nem került sor. A hölgy felvette a történteket, de a felvétel nem volt elegendő a nyomozó hatóság számára, ezután a bíróság az anyát még a hangfelvétel készítésétől is eltiltotta.

 

Mindenesetre bizonyítani tanúval, okirattal, hang- és video felvétellel lehet (a hangfelvétellel kapcsolatos cikkemben írtakat viszont figyelembe kell venni).Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó házastárs vagy volt házastárs magatartását figyelembe kell venni.

 

Itt is jól jöhet a hangfelvétel, azonban ne felejtsük el, hogy az ellenérdekelt fél is olvashatja mindezt.

 

Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

 

A házastársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles házastárs tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített házastárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válna.

 

A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a házastársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb házasságot köt, vagy élettársi kapcsolatot létesít.

 

dr. Regász Mária

ügyvéd

Változások a tartásdíjra vonatkozó szabályozás körében. 1.

Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) jelentős változásokat hozott a tartásdíj megállapítása terén. Ennek kapcsán 2014.04.17.-én a Kossuth Rádió Napközben c. műsorában (9.00 órától) riportműsor készült, melyet a cikk végén található linken lehet meghallgatni. A téma jelentős érdeklődésre tartott számot, amit az is jól mutat, hogy több ezer sms érkezett a hallgatóktól.