G. Norbert a bűncselekmény elkövetését beismerte, és gyanúsítotti kihallgatásakor elmondta, nem szándékosan lőtte meg az asszonyt, és megbánta tettét. A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétség kísérletének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a férfi ellen.

 

 

Kommentár: (dr. Regász Mária)

 

Sajnos sokszor fordul elő, hogy valaki (főleg fiatalok) meggondolatlanul lövöldöznek légpuskával. Ennek következménye több ember életének tönkremenetele lehet: egy ember számára a szeme elvesztése, családja számára a megélhetésének elvesztése (hiszen bárkit eltalálhatott volna), a fiatal számára viszont büntetett előélet, kártérítési kötelezettség (akár járadék formájában).

 

Bár a cikk szerint az áldozat maradandó egészségkárosodást szenvedett, a minősítés a cikk szerint súlyos testi sértés vétségének kísérlete.Természetesen ez a továbbiakban remélhetőleg változni fog gondatlanságból elkövetett maradandó egészségkárosodást okozó testi sértésre, melynek sokkal magasabb a büntetési tétele.

 

Testi sértés

 

164.§ (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.

(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést

d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,

 

„5. Gondatlan súlyos testi sértés

 

A gondatlan súlyos testi sértés esetén a konkrét elkövetési magatartáshoz (ami nem lehet testi sérülés előidézésére irányuló cselekmény) nem járul szándékos sértő eredmény. A gondatlan változat minősített esetei pusztán a szubjektív oldal tekintetében különböznek a megfelelő szándékos esetektől annyiban, hogy az elkövető a testi sérülést előidéző elkövetési magatartása, vagy a cselekménye és az eredmény közötti okozati összefüggés, illetve az eredmény tekintetében is csak gondatlan. A gondatlan súlyos testi sértés megvalósulhat vegyes bűnösséggel is. A gondatlan alakzat minősített eseteit a Btk. 164. § (9) bekezdés tartalmazza. Ezek közül a b) ponthoz szükséges az előbbiekhez képest további magyarázatot fűzni.

 

A gondatlan súlyos testi sértés Btk. 164. § (9) bekezdés b) pontja szerinti minősítés lényegében gondatlan alapesethez járuló szándékos minősítő körülményt takar, a passzív alany speciális minősége ugyanis eredménytől különböző olyan objektív tényállási elem, amelyre nézve a Btk. 9. §-a nem alkalmazható, így a minősítő körülményért való felelősséget csakis szándékosság esetén lehetne megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a b) pontos minősítés csakis vegyes bűnösségű alapcselekmény esetén jöhet szóba, akkor, ha az elkövető a szándékos testi sértésre irányuló cselekménye során tisztában van a passzív alany állapotával vagy korával és azzal, hogy a cselekménnyel szemben nem fog tudni védekezni (vagy annak elhárítására korlátozottan képes mivoltával). Lásd még a Btk. 160. §-ához írt magyarázatot.

 

A gondatlanságból okozott könnyű testi sértés nem minősül bűncselekménynek.

 

A jelenlegi törvényszöveg alapján - szemben a 2013. június 30-áig hatályban volt 1978. évi IV. törvénnyel - nem lehet minősített eseti büntetőjogi felelősséget megállapítani akkor, ha a gondatlanságból okozott sérüléssel okozati összefüggésben maradandó fogyatékosság vagy más minősítő eredmény következik be, és erre az elkövető gondatlansága kiterjed. Ez az enyhébb felelősséget eredményező változás tehát a Btk. visszaható hatályú alkalmazását teszi szükségessé.” Btk. Nagykommentár CD Complex

 

dr. Regász Mária

ügyvéd