top of page

Így védheti meg magát a gyerek, ha megtámadják az utcán vagy a suliban (Kommentár: dr. Regász Mária)

Hogyan védheti meg magát a gyerek, ha verbálisan vagy fizikailag bántalmazzák? Hogyan előzhet meg ilyen krízishelyzeteket? És hogyan avatkozzon be, ha a környezetében tapasztal erőszakot? Kovács Ildikó önvédelmi instruktortól kértünk tanácsot.


Magyarországon a diákok 51 százaléka részese volt már valamilyen módon az erőszaknak: vagy bántalmazták vagy verekedett – derül ki az UNICEF tavalyi jelentéséből. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden szülő felkészüljön arra a helyzetre, ha zaklatják a gyerekét. Ahogy az is, hogy a gyerekek hatékonyan meg tudják magukat védeni egy utcai támadás vagy iskolai bántalmazássorán.


Magabiztos fellépés

Rengeteget számít a testbeszéd: aki görnyedten, lehorgasztott fejjel, tekintetét a földre szegezve közlekedik, az ideális célpontja lehet az erőszaktevőknek. Ezzel szemben az egyenes testtartás és a szemkontaktus megtartása magabiztosságot áraszt. Ugyanígy a határozott beszédnek is fontos szerepe van egy esetleges támadás megelőzésében. Érdemes ezeket otthon, akár szerepjátékok keretében gyakorolni, hiszen még ha nem is érzi magát magabiztosnak a gyerek, azt megtanulhatja, hogyan keltheti annak látszatát. Másrészt, minél többet gyakorolja, annál természetesebbé válik, és éles helyzetekben is menni fog a határozott fellépés. A legjobb stratégia persze az, ha a gyerek eleve egészséges énképpel rendelkezik.

„Ha tudja, hogy ő értékes ember, ha van önbizalma, és az édesapja vagy édesanyja már beszélgetett vele arról, hogy bárki lehet verbális vagy fizikai erőszak áldozata, jól fog tudni reagálni. Fontos, hogy ez a tanulási folyamat minél előbb, akár az óvodában vagy kisiskoláskorban elkezdődjön, így kamaszként megfelelően fogja tudni kezelni az éles helyzeteket. Ha verbális erőszakról van szó, akkor vagy úgy, hogy nem veszi komolyan és továbblép, vagy frappánsan válaszol. Ez egy hosszabb folyamat, amelyhez a szülő és a pedagógusok támogatása elengedhetetlen” – mondta a Díványnak Kovács Ildikó önvédelmi instruktor.

Ami pedig a fizikai bántalmazást illeti: önvédelmi edzéseken elsajátíthatják a gyerekek a megfelelő választechnikákat, legyen szó egy váratlan utcai támadásról, esetleg olyan tipikus iskolai szituációkról, mint a fellökés, a falhoz szorítás és a ruharáncigálás.

Többségben az erő

Barátokkal lógni nemcsak jó buli, de fontos szerepe van a zaklatás elkerülésében is. Ösztönözzük a gyereket arra, hogy amikor csak lehet, közlekedjen barátok, osztálytársak társaságában, menjenek együtt az iskolába, a büfébe vagy az udvarra, így kisebb eséllyel pécézik ki maguknak a nagyobb, erősebb iskolatársak vagy más erőszaktevők.

Hallgasson a megérzéseire

Persze nem lehet mindig mindenhova egymást kísérgetni, ezért tanítsuk meg arra is, hogy amikor egyedül jár-kel az utcán, a telefon nyomkodása vagy zenehallgatás helyett inkább a környezetét figyelje. A gyanús jelek észlelése természetesen nemcsak az iskolai bántalmazás vagy egy utcai támadás elkerülése érdekében hasznos, de a megfelelő döntések meghozatalához, így az életben való boldoguláshoz is elengedhetetlen képesség. Apropó, jó döntések:

Pánikolás helyett keresse a kiutat

Biztosítsuk afelől, hogy nem gyávaság, hanem okos és bátor döntés kilépni egy elmérgesedő helyzetből. Előfordulhat azonban, hogy fizikailag lehetetlen vagy túl kockázatos elmenekülni, de ilyenkor sem szabad pánikolnia vagy leblokkolnia. Egy jó tanács, amit adhatunk a gyereknek, hogy próbáljon a menekülési útvonalak keresésére összpontosítani, és amikor lehetősége nyílik rá, szaladjon. Emlékeztessük rá, hogy a saját biztonsága érdekében ez nagyon fontos és bátor tett – ahogy az is, ha segítséget kér, ha hangos beszéddel, kiabálással, sikítással felhívja a környezete figyelmét a vészhelyzetre.

Iskolai zaklatás

„Iskolai közegben a szemlélők szerepe kiemelkedő. A környezetnek – legyen szó akár a pedagógusról, akár az osztálytársakról – a bántalmazott védelmére kell kelnie. Nem szabad hagyni, hogy a zaklatás, másnak a piszkálása rendszeressé és menő dologgá váljon. Fontos, hogy a gyerek, akit szekálnak, megértse: nem árulkodás, ha szól a pedagógusnak, hanem segítségkérés egy problémára. A tanároknak pedig az érintett szülőkkel, a bántalmazó és a bántalmazott gyerek bevonásával közösen kell megoldást találniuk a konfliktushelyzetre” – tanácsolja Kovács Ildikó.

e hogyan avatkozzon be a gyerek, ha a környezetében bántanak valakit? „Egyrészt mindenképpen jelezze a problémát egy felnőttnek, másrészt álljon a bántalmazott oldalára, együtt jelezzék a bántalmazó számára, hogy nem megfelelően viselkedik. A szülőknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy megtanítsák a gyerekeket arra, hogyan reagáljanak ezekre a helyzetekre. A pedagógusok pedig példát mutatva tudnak elöl járni a verbális és fizikai bántalmazások visszaszorításában” – fűzte hozzá Kovács Ildikó.
Kommentár: dr. Regász Mária

Az ötlet mind szép, de sajnálatos módon amíg a nyomozó hatóságok/ügyészségek/bíróságok sem tesznek semmit a zaklatók megbüntetése érdekében, addig teljesen reménytelen.

A legjobb példa erre az az eset, amikor a családon belüli erőszak áldozatát képviselő ügyvédet zaklatja az elkövető immár 10 éve és a hatóságok semmit nem tesznek ezen zaklatás megakadályozása érdekében, mégpedig azzal az indokkal, hogy mivel az elkövető őket is zaklatja, ezért nem kívánnak vele szemben eljárni, kérik a kizárásukat.

Ez így hihetetlennek hangzik ugyan, de ezt az V. kerületi Rendőrkapitány írta le, a Pesti Központi Kerületi Bíróság pedig elmarasztalta az ügyvédet azzal az indokkal, hogy szerinte nem hivatkozhat a tárgyalásokon arra, hogy őt is zaklatja az elkövető, mert ez nem tartozik a per tárgyához. Az V-XIII. kerületi Ügyészség egyik ügyésze azt közölte, hogy ez nem zaklatás, hanem bosszantás. Ilyen körülmények között a gyermekek ellen elkövetett zaklatás esetén is esélytelen a védelem, hiszen a családon belüli erőszak áldozatainak és az őket képviselő ügyvédeknek a példája mutatja, hogy még jogvégzett személyek sincsenek a zaklatás elől megvédeni. A bíróság ugyan elrendelte a zaklató elmeorvosi vizsgálatát és a bíróság által kirendelt elmeorvos szakértő megállapította, hogy a zaklató nárcisztikus-parnaoid-pszichopata, azonban a bíróságok/ügyészségek/nyomozó hatóságok jól láthatóan nincsenek tisztában azzal, hogy ez mit jelent, mivel rendre olyanokat írnak, hogy az áldozat egyezzen meg a zaklatójával. Egy zaklatóval nem lehet megegyezni, csak abban, amit ő akar. Előbb egyezek meg egy krokodillal abban, hogy adja oda a szájában tartott csirkét, mit egy zaklatóval abban, hogy hagyja abba. A hatóságok pedig azzal, hogy rendre újabb és újabb eljárásokat folytatnak le az áldozatokkal szemben, maguk is hatékonyan segítik elő a zaklatást.


Tökéletesen megértem, hogy ők is félnek, hiszen senki nem szeretné, ha ő maga válna a következő áldozattá, csakhogy ők pont azért vannak, hogy védelmet nyújtsanak. Ha pedig ők is félnek, ha elegendő kellő mértékben zaklatni a hivatalos személyeket, elegendő róluk rágalmazó videók tömegét kirakni az internetre és megvádolni őket korrupcióval ahhoz, hogy az elkövető megússza a felelősségre vonást, akkor sajnos az áldozatok védelme esélytelen. Márpedig most úgy tűnik, hogy elegendő. A Kúria ugyanis az egyik ügyben kimondta, hogy amennyiben az elkövető folyamatosan zaklatja az ügyvédet, az nem védekezhet azzal, hogy elmondja, hogy az ügyfele azzal kereste meg, hogy az elkövető őt megerőszakolta, illetve több alkalommal megpróbálta megerőszakolni, mert az ügy előzménye a Kúria szerint nem tartozik a per tárgyához. A teljes ítélőtábla szerint a per tárgyához tartozott, ill. több elsőfokú bíró szerint is.

Ha viszont még a jogvégzett bírók, sőt, a Kúria bírái között sem tiszta, hogy a tényállás tisztázása a bíró alapvető kötelezettsége és igenis a per tárgyához tartozik, hogy egy ügyvédet miért zaklat az ügyfele perbeli ellenfele 10 éve, akkor nagyon nagy a gond az igazságszolgáltatás terén. A Kúria szerint, miután az elkövetőt nem ítélték el szexuális erőszak miatt, ezért nem követte el a bűncselekményt. Ezzel csak az a baj, hogy azért nem ítélték el, mert a rendőrség közölte, hogy nem kíván eljárni az ügyben, majd miután nem zárták ki, minden eljárást megszüntetett az elkövetővel szemben (ami ugyebár hivatali visszaélés, hiszen hivatali kötelességét szegte meg szándékosan), de egyébként ezer más oka lehet annak, hogy az elkövetőt nem ítélik el, pl. szexuális erőszak esetén nem mindenki tesz feljelentést, vagy büntethetőséget kizáró ok is fennállhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az áldozatot nem erőszakolta meg, csak azt, hogy nem büntették meg, ráadásul jelen ügyben hangfelvételek bizonyítják a szexuális erőszakot.


A nem az NEM. Ezt a Kúriának és az ügyészségnek is tudomásul kell vennie, ha pedig az ügyvédeket kezdik kriminalizálni, mert el merik vállalni a családon belüli erőszak áldozatainak képviseletét, akkor nagy a baj.

Megjegyzem, hogy az áldozat összes ügyvédje ellen eljárások tömegét folytatták le és mindegyiket valamilyen indokkal elmarasztalták, ami egy quasi fenyegetés arra, hogy ne merje hatékonyan képviselni senki az ügyfelét, mert akkor arra számíthat, hogy elmarasztalják és egzisztenciálisan teszik tönkre.


Amikor az áldozatok hiába kérnek segítséget a rendőrségtől, az ügyészségtől, hiába fordulnak a Központi Nyomozó Ügyészséghez (még választ sem kapnak többszöri megkeresésre sem), akkor az áldozatvédelem megoldatlan és a gyermekek ebben fognak felnőni. Ők pedig még kiszolgáltatottabbak.

dr. Regász Mária

ügyvéd

Kiemelt Cikkek
Kövessen (még nem üzemel)
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
Legújabb Cikkeink
bottom of page