top of page

"Zaklatás: Mindig a nyomodban" 11. (kommentár: dr. Regász Mária)

Már a rendőrség sem tudja megállítani Rékasi zaklatóját

A fel­té­te­lez­he­tően el­me­be­teg nő már évek óta ül­dözi a szí­nészt. Úgy tűnik, a ha­tó­sági in­téz­ke­dés is kevés ahhoz, hogy a nő le­áll­jon a zak­la­tás­sal! Nem elég, hogy képtelen meggyógyulni súlyos motorbalesete óta Rékasi Károly, még Hajnalkával is meggyűlt a baja a lábadozási időszak alatt! A színész már évek óta szenved az erőszakos nő zaklatásától, aki naponta ijesztő hozzászólásokkal árasztja el a sztárt a közösségi oldalon. Hiába jelentette fel már több művész is, Hajnalka nem tágít! Képtelen elfogadni, hogy Károly nem viszonozza a szerelmét. 2016 januárjától postai úton is megkereste őt, a házába és a színházba is küldte a kéretlen szerelmes üzeneteket. A Gödöllői Járási Ügyészség zaklatás vétsége miatt emelt vádat a nővel szemben... Rékasi sajnálja Hajnalkát, és meg van győződve róla, hogy súlyos beteg. Semmi rosszat nem kíván neki, csak annyit: gyógyuljon meg mihamarabb! Hiába okozott neki sok fejfájást, rengeteg idegeskedést, a színészt nem hajtja a bosszúvágy, nem akar elégtételt. Amint ilyen kedvesen nyilatkozott a színész a nőről, újra megjelent! Úgy tűnik, cseppet sem érdekli, hogy bíróság előtt kell elszámolnia tetteiről, bátran folytatja a zaklatást. Újra furcsa sorokra lettünk figyelmesek Rékasi oldalán. Újabb és újabb álneveken regisztrál, képtelenség letiltani...

Kommentár: dr. Regász Mária


A zaklatás nem megállítható úgy, ahogyan a rendőrség/ügyészség és bíróság csinálja, ugyanis a zaklatók személyiségüknél fogva képtelenek abbahagyni. Egyetlen esély az évekig tartó pszichoterápia lenne, de mivel betegségbelátásuk nincs, ezért esélytelen, hogy önállóan elmenjenek és kezeltessék magukat. Így marad a börtönbüntetés, de sajnálatos módon sokszor maguk a hatóságok segítik elő a zaklatást, például azzal, hogy időről-időre újabb „felmentést” adnak a zaklató tettei alól azzal, hogy nem marasztalják el, ezért ő jogosnak véli a zaklatást.


Az V-XIII. kerületi Ügyészség évek óta nem tesz semmit egy ilyen zaklató ellen. Őket is zaklatja, beleértve a bíróságokat, ügyészeket, nyomozókat, azon szakértőket, aki szakvéleményt merészel róla csinálni (feljelenti/beperli, nagy nyilvánosság előtt megrágalmazza őket is), sőt, az V. kerületi Rendőrkapitány egyenesen leírta, hogy


Mint látható, hogy bár ellene folyik az eljárást, de mégis az „érdekében”.

A levél után több ellene folyó eljárást megszüntettek, többek között szexuális erőszak, szexuális erőszak kísérlete, zaklatás miatt folyamatban lévőket.


Ebből az a következtetés vonható le, hogy ha valaki „nyíltan szembeszegül” a hatóságokkal, akkor megússza a büntetést.


Ezen személy 7 éve zaklatja/fenyegeti/rágalmazza az áldozatát, de az ügyészség 4 év alatt jutott el odáig, hogy vádat emelt ellene, ennek ellenére a mai napig zaklatja, sőt, sajnálatos módon a zaklatottak rendre számolnak be arról, hogy nem elég a zaklatójukkal, sajnos a hatóságokkal is meg kell küzdeniük, mert sokszor épp a zaklatott személyt állítják be olyan személyként, mint aki jogsértő módon viselkedik, például ha el meri mondani, hogy miket művelt a zaklató, akkor előfordulhat, hogy még a zaklatott kerül a vádlottak padjára rágalmazásért/hamis vádért stb.

Ennek oka pedig épp az, hogy a bírók/ügyészek/nyomozók számára ez a könnyebb út, hiszen míg a zaklatótól tartaniuk kell, a zaklatottól kevésbé, az nem szokott feljelentgetni, rágalmazni, zaklatni. Tehát reménykedik az eljárni köteles személy abban, hogy akkor majd nem fogja a zaklató őt is céltáblának tekinteni, ha elmarasztaló döntést hoz. Nem ismeri fel, hogy ő csak egy eszköz a pszichopata kezében. Ezek a pszichopaták igyekeznek úgy beállítani az esetet, mintha két ember elmérgesedett viszonyáról lenne szó, pedig nem. Egy zaklató zaklatja az áldozatát, aki védekezik.


Sajnos a jogrend jelenleg nem képes az ilyen ügyeket megoldani, mégpedig épp azért, mert aránytalanul enyhék a büntetések. Míg a zaklató gyakorlatilag tönkreteszi a körülötte lévő emberek életét, ő nagyon is jól érzi magát. Míg egy tinit simán őrizetbe vesznek ha ellop egy melltartót, addig az ilyen zaklatók évekig élik az életüket háborítatlanul, esetenként még költségmentességet is kapva a zaklatáshoz, ahogyan a 7 éve zaklató személy is, aki minden egyes zaklatásához még költségmentességet is kap a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól annak ellenére, hogy 20 millió forintja van a takarékban, ha pedig az áldozatát képviselő ügyvéd nem hajlandó csukott szájjal ülni a tárgyalóteremben és el meri mondani, hogy miket művelt a zaklató, akkor ő is vádlottak padjára kerül, mert a bíróság szerint a zaklató elmeállapota nem tartozik a per tárgyához, ellenben ha nem marasztalja az ügyvédet, bizonyosan ő maga is a pszichopata céltáblája lesz.


dr. Regász Mária

ügyvéd

Fenyegetések és dührohamok: a házból se merek kilépni


016. október 3., hétfő 07:48 |

„A lelki terror, érzelmi zsarolás, behálózás, hitegetés, mindennek elhordás, majd bocsánatkérés, ez mind-mind pipálható. Fizikailag sosem bántott, illetve egyszer falnak nyomott a nyakamnál” - a csávó egyetlen előnye, hogy régi ismerős, és mindig kéznél, ha szükség van rá, de azt már Posztolónk is megbánta, hogy engedett a nyomásnak és esélyt adott neki. A pasinak igen nagy az egója és általában övé az utolsó szó, ezen kívül egy narcisztikus, manipulatív pszichopata, akitől lehetetlen megszabadulni.


Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.


Őszintén szólva fogalmam sincs már, hogyan ismerkedtünk meg, „mióta az eszemet tudom” az életem része ez a fiatalember. Nos, ő 10 évvel ezelőtt elhatározta, hogy én a barátnője leszek. Én 14 voltam akkor, ő 16 és nem lett belőle tiniszerelem, ugyanis nekem nem kellett. Nem tetszett rajta, benne semmi, mégis legyezgette a hiúságomat, hogy így udvarol és teper utánam. Teltek-múltak az évek, jöttek-mentek a kapcsolatok mindkettőnknek, minden szakításom után ő volt az első aki felkeresett, hogy vigasztaljon. Néha nem beszéltünk évekig, néha hónapokig tartottuk a kapcsolatot. Nem mondanám „se veled, se nélküled”- kapcsolatnak, mert én köszönöm nagyon jól megvoltam nélküle is.


Majd egy „azthittemŐazigazi” kapcsolatom véget ért, nagyon összetörtem, és hát Ő volt az első aki felhívott, hogy lelket öntsön belém. Ez ugye 8 évvel a megismerkedésünk után történt. Ő is lezárt egy kapcsolatot, én is éppen azt próbáltam. Megint egy beszélgetős korszak következett, de most már elgondolkoztam, hogy talán adhatnék neki egy esélyt. Ő is megérett már többnyire, lehet, nekem is Ő az igazi, ha már a sors mindig az utamba dobta, így adtam be a derekam 22 évesen és költöztem is el hozzá akkor, már 4 hónapnyi járás és addigi 8 év ismeretség után.

Bár ne tettem volna.


Mindig is tudtam, hogy nagy egóval bír, és általában övé az utolsó szó. Az egóját megszoktam, tény, hogy intelligens és tájékozott, volt ami tetszett benne, de ennyire narcisztikus, manipulatív, pszichopata emberrel én még nem találkoztam. Akit lehet befolyásolni azt befolyásolják, hát engem lehetett, nem szeretek konfrontálódni, általában behódolok és alkalmazkodok és nyilván ezt is kihasználta.


A lelki terror, érzelmi zsarolás, behálózás, hitegetés, mindennek elhordás, majd bocsánatkérés, ez mind-mind pipálható. Fizikailag sosem bántott, illetve egyszer falnak nyomott a nyakamnál.

A szex teljesen elmaradt, nyilván sokszor nem volt kedvem ránézni se, elvileg ez is az én hibám volt, hogy nem ugrok rá minden este és így miattam romlik meg a kapcsolatunk. Mindig minden az én hibám volt igazából, bármi rossz történt az csak nekem köszönhető.


A barátaimat teljesen elhatárolta tőlem, szüleimet már nem látogattuk, vagy csak nagy veszekedések árán „merhogynekinincskedve”, így tök egyedül maradtam vele és az anyjával (merthogy vele lakott). Természetesen voltak szép és számomra kedves pillanatok is, főleg az elején, mert ha minden úgy volt ahogy akarta, akkor nagyon is elviselhető volt.


A végére lakótársak lettünk a szerelmespárból (sose lettem belé szerelmes), ugye nincs szex, nem is nagyon beszélgettünk már, én haza se akartam már menni hozzá, irtóztam az egésztől.

Tavaly októberben lett egy új munkatársam, egyből beindult a kémia, kedves volt, figyelmes, úgy éreztem ez jó lesz, most kell váltani, így 2 év együttélés után, novemberben, egyik este minden bátorságomat összeszedve elkezdtem pakolni és közöltem vele, hogy na akkor én most hazaköltözök. Sokat fenyegettem ezzel, párszor már el is indultam, de mindig meggyőzött és visszamentem, vagy el sem mentem. Nos, felhívtam szüleimet jöjjenek értem autóval, mert én most jól hazaköltözök, volt ott sírás-rívás könyörgés, ígérgetés, hogy megváltozik (senki nem változik) hát én akkor is eljöttem. És milyen jól tettem.


A problémám most kezdődik. Nem tudok tőle megszabadulni. Folyamatos üzenetek, hívások, fenyegetések, dührohamok, ha épp nem ez, akkor könyörgés, kedvesség, vallomások, mert hát ő azért ilyen velem mert szeret.


A kollégámmal nem jöttek össze a dolgok, ó hát ezt ő tudta előre mert nekünk kell együtt lennünk és mással nem lehetek.


Most megismertem egy kedves fiatalembert, akit ő is ismer, azóta folyamatosak a dührohamok és a zaklatás, a féltékenység, néha a házból se merek kilépni, nehogy összefussak vele, merthogy ő közben beköltözött a városba, ahol én lakok.


Elismerem az én hibám, mert mindig válaszoltam, mindig felvettem neki a telefont, mindig meghallgattam, mindig felmentem az épp megtalált-ittmaradt cuccomért, pedig már tavaly novembertől ignorálnom kellett volna.


Nem fogok a rendőrségre menni, mert úgy sem tudnak mit kezdeni a helyzettel, illetve csak rosszabb lesz a magatartása. Akkora lelki roncs lettem, hogy már magamat se bírom elviselni, teljesen a földbe taposta minden önbecsülésemet, emberi méltóságomat. Természetesen vannak nyugodt pillanatok, ilyenkor kedves mosollyal az arcán (vagyis tuti vigyorog közben, mert pszichopata) közli velem, hogy nélküle semmit nem érek, és gondoljak már bele, hogy hol tart az életem nélküle, egy lepusztult roncs lettem és ez azért van, mert én otthagytam, továbbá én miért hitegetem és ezzel összetörtem a szívét. A hitegetés annyit takar, hogy emberi módon bántam vele végig, és beszélgettem vele, illetve egyszer mikor felmentem egy épp megtalált-ittmaradt cuccomért, jól leitatott és hagytam magam lefektetni. Biztos itt rontottam el. (Igen tudom, hogy itt nagyon)


Szóval... minden ismerősöm és barátom (igen, visszaszereztem őket) azt mondja: törlés-tiltás, teljes ignorálás, számcsere stb. Én erre nem vagyok képes. Miért? Egy mazochista szerencsétlen lennék nulla önbecsüléssel? Hogy lehet ebből kimászni? Valakinek bármilyen hasonló tapasztalat? Ismerős ismerősének az ismerősével nem történt ilyesmi?


Ne zavarjatok pszichológushoz vagy pszichiáterhez, semmi haszna.


Köszönöm a figyelmet.


Kommentár: dr. Regász Mária

Sajnos csak egyet tudok érteni majdnem mindennel. Egyetlen dologgal nem, ha nem tesz semmit, nem változik semmi, tehát igenis fel kell jelenteni, más esélye nincs, és végig kell csinálni, másképp nem működik. Ha fél, félelemben fogja leélni az életét. Én tudom, engem is zaklatnak és a nyomozó hatóságok nagyon lassan haladnak.

dr. Regász Mária

ügyvéd


Videó: Keményen megbüntette az anya a lányát, aki a rákos iskolatársát terrorizálta


Megrázó videó kering az interneten egy anyáról, aki úgy büntette meg lányát, hogy leborotválta a haját. A sokkoló videón egy fekete hajú lányt lehet látni, aki éppen a fürdőszobában ül. Eközben egy szőke hajú nő, aki az édesanyja nullásgéppel esik a hajának és a nagy csomókat a földre dobja. Bár azt nem lehet tudni, hol is készült a felvétel, de mindketten portugálul beszélnek. Illetve az is biztos, hogy az anya büntetésnek szánta lánya hajának leborotválását, amiért terrorizált egy rákos beteget az iskolában.




Horror: Megerőszakolta, majd megölte a kecskeméti nőt a budapesti férfi


Vádemelést javasolnak azzal a 40 éves férfival szemben, aki a nyomozás adatai szerint 1999-ben megerőszakolt, majd megfojtott egy 31 éves nőt Kecskeméten. Az ügyben emberölés bűntette miatt folyt nyomozás. A holttestre 1999. szeptember 16-án a reggeli órákban bukkantak rá Kecskeméten, az akkori Szent István-városban. A 31 éves nőt gyilkosa előző este erőszakolta, majd fojtotta meg ezen a helyen: Mivel nem sikerült kideríteni, ki a tettes, a nyomozást 2001 májusában lezárták. Az aktát azóta többször “felcsapták”, végül tavaly decemberben – részben a technikai eszközök és lehetőségek fejlődésének köszönhetően – sikerült beazonosítani az addig ismeretlen támadót. Ekkor a férfi éppen rács mögött ült, egy erőszakos bűncselekmény miatt helyezték előzetes letartóztatásba. Kiderült, a férfi, a 40 éves gyanúsított azért ölte meg a nőt, mert el akarta kerülni, hogy felelősségre vonják szexuális erőszak miatt. Áldozata táskáját elvitte – benne a személyes okmányaival, irataival, pénzével és vásárlási utalványaival. Részben azért tette ezt, hogy értékeket szerezzen, részben viszont azért, hogy megnehezítse a nyomozást. A férfi mindvégig tagadta, hogy ő a gyilkos. A nyomozást hétfőn fejezték be, az ügy iratait megküldték az illetékes ügyészségnek. Forrás: 24




Rossz volt a vacsora, ezért félholtra verte a menyasszonyát


Fejbe rúgta és fojtogatta a nőt, aki elvileg a szerelme volt. Bírósági ügy lett abból a brutális esetből, amely során egy ausztrál MMA-harcos a vele együtt élő menyasszonyát nagyon csúnyán elintézte. A fiatal nő bűne első körben az volt, hogy rossz tésztát vitt vacsorára, de aztán már a féltékenység is szóba került, mert a menyasszony később ért haza a munkából, ami egyébként azért volt, mert megállt kaját venni. Az április végén történt bántalmazás során a férfi fejbe rúgta a menyasszonyát, aztán az egyik kezével megfogta a nő fejét, a másikkal pedig ütni kezdte, majd fojtogatta, és a jegygyűrűt is próbálta letépni az ujjáról. Azután a nő, aki maga is MMA-harcos, valahogy kiszabadult a fojtogatásból, megrúgta az akkori élettársát, és sikerült rendőrt hívnia. A napokban tartott bírósági tárgyaláson a brutális férfi elismerte, hogy erőszakos volt a kapcsolatuk, korábban is voltak kisebb-nagyobb összezörrenések. Várhatóan decemberre lesz ítélet, minden bizonnyal elmeszelik a 28 éves férfit. Eredeti Cikk: http://www.thenews.hu/thenewshir.php?id=3015



Elvitték József kislányát, míg ő dolgozott


A fuvarozóként dolgozó Nyári József egyedül neveli a 14 éves Virágot, miután édesanyja lemondott róla. A kislány egy rendkívül súlyos, negyedik stádiumú, áttétes rákból gyógyult ki. Öt százalékot adtak az életben maradásá­ra, de Bécsben számtalan kezelés után – többek között édesapjától is kapott csontvelőt – sikerült meggyógyítani. Az életük azonban nemrégiben újfent fordult. – Virágot otthon kellett hagynom egy éjszakára, mert Németországba szállítottam. Mindent megbeszéltünk, a szomszédom is ránézett. Hamarosan hívtak a Kerekegyházi Gyermekjóléti Szolgálattól, hogy bejelentést kaptak. Mint kiderült, a nővéremtől. Másnap két nő elvitte otthonról, és nála helyezték el ideiglenesen. Azzal vádoltak, hogy rossz és felelőtlen apa vagyok – mondta József, aki szerint egy veszekedés vezetett idáig, amely után eltiltotta Virágot a nővérétől. Az apa háromnapos sztrájkba kezdett a kecskeméti gyámhatóság épülete előtt. Elmondta: már a nővére is megbánta a dolgot. József szerint a hivatal óriásit hibázott, túllépték a hatáskörüket. Kerestük a Kerekegyházi Gyermekjóléti Szolgálatot, akik szerint a gyámhivatallal egyeztetve, a gyerek érdekeit szem előtt tartva szabályszerűen jártak el. Forrás: Bors


Kiemelt Cikkek
Kövessen (még nem üzemel)
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
Legújabb Cikkeink
bottom of page