Biztosan tudod, mikor szorong a gyermeked?
Néhány kevésbé ismert tünet bemutatása
Ha megkérdezném, hogy milyen az, amikor szorong a gyermeked, biztosan nagyon részletesen körül tudnád írni ezt az állapotot: "fél, hozzám bújik, nem akar egyedül maradni, fél elaludni, rágja a körmét".
Létezik azonban egy sor olyan tünet, mely alapján nem jut eszünkbe, hogy szorongásra gyanakodjunk. Ezek között vannak az ún. pszichoszomatikus tünetek, illetve a különbözőgondolkodásbeli, és viselkedésbeli változások.
A szorongás nem csupán gondolati szinten jelenik meg, hanem a testünkben is változást okoz.
Sajnos, a szorongás nem mindig látható, nem mindig egyértelmű.
Minél kisebb a gyermek, annál nehezebb eldönteni, mi is a baj. Egy 2-3 éves gyermek például nem tudja megbízhatóan megfogalmazni, hogy mi a baj, fél-e, ha igen, mitől. Látunk bizonyos tüneteket, melyeket máskor nem tapasztaltunk, ez alapján döntünk.
Nagyon fontos jelzés például, ha gyermekünk nem pukizik, vagy napok óta nem kakilt, vagy fájlalja a hasát, fejét. Ilyenkor elvisszük orvoshoz, de előfordul, hogy nem találnak semmi szervi bajt a háttérben. Ilyenkor gyanakodhatunk valami olyan szorongáskeltő eseményre, ami testi, vagy viselkedésszinten jelentkezik.
Mikor érdemes szorongásra gyanakodni?
1.) Testi tünetek jelentkezésekor
Fej: fejfájás, szédülés, elalvási nehézség, rémálmok, hajhullás
Száj: körömrágás, túlzott édességfogyasztás, ajakharapdálás, ajakzug kirepedése
Torok: nehéz nyelés, száraz száj, gombócérzés, köhécselés
Mellkas: nehéz légzés, mellkasi fájdalom, heves szívdobogás
Gyomor: hányinger, hányás, székrekedés, hasmenés, puffadás, görcsök
Egyéb: bizonyos allergiák, asztma, magas vérnyomás, elhízás, éjszakai bepisilés, encopresis
A fenti tünetek esetén minden esetben először orvoshoz kell vinni gyermekünket, és ha nem találnak szervi okot, akkor érdemes pszichológushoz fordulni! Az is előfordulhat, hogy a kombinált terápia (orvosi és pszichológusi segítség) indokolt.
2.) Viselkedésbeli változások esetén
Iskola/óvodakerülés: szeretett iskolába/óvodába járni, jól érezte magát, de ma már az is harc, hogy reggel elinduljatok.
Dühkitörések, agresszió megjelenése: előfordul, hogy úgy jön haza, hogy majd felrobban, vagy pedig az új helyzetek váltanak ki nála szokatlanul nagy ellenállást, dacot.
Aktivitás-szegénység: amikor a gyermek kerüli a korábban kedvelt tevékenységet, pl. eddig szeretett sportolni, most nem akar menni az edzésre, vagy mindig otthon akar maradni. Az elkerülés egy védekezési mechanizmus, de sajnos a szorongás nem enyhül általa hosszútávon.
Rituálék: újra és újra megtesz bizonyos dolgokat, pl. lefekvés előtt mindig ugyanúgy kell elrendeznie az ágyát, vagy számtalanszor elmondja, hogy "Anya, szeretlek!". Ezek a szokások átmenetileg megnyugtatják, de egyre hosszabbra nyúlhatnak, és már később nem elegendőek.
3.) Gondolkodásbeli furcsaságok jelentkezésekor
Automatikus negatív gondolatok eluralkodása: sokszor eszébe jutnak bizonyos szorongáskeltő gondolatok (pl. valami rossz fog történni vele vagy a szüleivel, megbukik, kinevetik, a szülei őt nem szeretik, stb.), nem vagy csak nehezen tud másra figyelni.
Irracionális félelmek gyötrik: pl. meg fog halni, balesetet szenved.
Beszűkülés: nehezen lehet elterelni a szorongáskeltő gondolatait.
Generalizálódás: állandósulhat a szorongáskeltő eseményen való rágódás, ezáltal képtelen koncentrálni napi teendőire, vagy nehezen alszik el.
Láthatjuk tehát, milyen sokféle megjelenési formája lehet a szorongásnak. Szülőként ismereteink bővítése mellett, hasznos lehet még a sok türelem, és a gyermek problémáinak komolyan vétele.
