Hatalmas nyugdíjaslázadás fenyegeti az Orbán-kormányt (Strasbourgi döntés)

Fura megkülönböztetés: egy parlamenti képviselő vagy egy polgármester a fizetése mellett felveheti a nyugdíját is, de ez a közszolgákra már nem igaz. Strasbourg szerint ez a diszkrimináció tilalmába ütközik, így újabb panaszok sora érkezhet az emberi jogi bíróságra.


Több ezer embert érinthet a strasbourgi emberi jogi bíróság keddi ítélete, amelyben kimondták:

sérti a megkülönböztetés tilalmát az a 2013-tól hatályos szabályozás, amely szerint a közszférában munkát vállaló nyugdíjasok nyugellátását meg kell vonni.


Az emberi jogok európai egyezménye ugyanis kimondja: tilos például az emberek „nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő” megkülönböztetése.



A panaszos, Fábián Gyula nyugdíjasként 2012 nyarán helyezkedett el a XIII. kerületi önkormányzatnál. A következő esztendő januárjában életbe lépett törvénymódosítás alapján viszont július 1-jétől megvonták a nyugdíját, mert a jogszabály kimondja: annak folyósítását szüneteltetni kell, ha az érintett közalkalmazotti jogviszonyban áll. Fábián emiatt a strasbourgi bírósághoz fordult, s arra hivatkozott, hogy a jogszabályok különböző rendelkezéseket tartalmaznak a köz- és a magánszférára – a vállalkozásoknál a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok bármennyit kereshetnek –, ráadásul a közszférán belül sem mindenkire vonatkozik a korlátozás, mert például a parlamenti képviselők vagy a polgármesterek a fizetés mellett is felvehetik a nyugdíjukat.


Miután a kormány ennek a megkülönböztetésnek nem tudta a strasbourgi fórum számára elfogadható magyarázatát adni, a testület Fábiánnak adott igazat, s 15 ezer euró kártérítést, valamint háromezer euró eljárási költséget ítélt meg. Grád András ügyvéd, a panaszos jogi képviselője kérdésünkre elmondta:

az ügyet kétségkívül próbapernek szánták, hiszen ismeretei szerint legalább ötezer nyugdíjas lehetett hasonló helyzetben.


Azt azonban nem tudta megmondani, hogy közülük hányan mehetnek még el Strasbourgba.


Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy panaszt benyújtani a sérelem bekövetkezésétől számított hat – de jövő januártól már csak négy – hónapon belül lehet. Másfelől értelmezés kérdése, hogy egy folyamatosan fennálló jogsértő állapot esetén mi a helyzet – tette hozzá. Ami viszont bizonyos: az ügyvéd tájékoztatása szerint máris jelentkeztek újabb emberek, akiket a mostani verdikt szerint egyezménysértő módon fosztottak meg a nyugdíjuktól.

Arra különben van precedens, hogy amikor a gyermekkel való kapcsolattartást a másik fél akadályozza, a beadványt a jogellenes helyzet fennállása alatt – tartson az bármilyen hosszú ideig – befogadják. Grád András elképzelhetően tartja, hogy ez a nyugdíjügyben is igaz lehet, de van egy biztosnak tűnő kiskapu: ha valaki közalkalmazottként kéri a nyugdíja folyósítását, s azt megtagadják, a hat, illetve jövőre négy hónapos határidő újból indul.


Emlékeztetett ugyanakkor az ügyvéd arra, hogy nyugdíjügyben a korábbi ombudsman már 2013 májusában az Alkotmánybírósághoz fordult. Ebben Szabó Máté jelezte, hogy a kettős juttatás tilalma diszkriminatív lehet, de igazából inkább arra hivatkozott, hogy a hosszú éveken át fizetett nyugdíjjárulék fejében mindenki joggal elvárhatná, hogy őket „az állam a korábbi tulajdonelvonással arányos időskori juttatásban részesíti”. Az ügyvéd úgy véli, ha az alkotmánybírák az elmúlt két és fél évben előveszik ezt az ügyet, elkerülhették volna a strasbourgi bukást.


A nyugdíjtörvény tartalmaz más, az általános szabályokhoz képest ugyancsak eltérő rendelkezést is: aki a rá vonatkozó tényleges öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt részesül valamilyen, a korábbi törvények alapján megállapított nyugdíjszerű ellátásban, szintén elveszíti a járandóságát, ha egy évben bárhol – akár a saját vállalkozásában is – a minimálbér tizennyolcszorosát meghaladó összeget keres. Ez most bruttó 157 ezer forint, tehát a még viszonylag fiatal nyugdíjasnak ezzel számolnia kell.


Az ombudsmani indítvány alapján ezzel kapcsolatban a tulajdonvédelem kérdése merülhet fel, hiszen a korábban elvont javakat attól függetlenül ellentételezni kell, hogy a nyugdíjjogosult dolgozik-e vagy nem.


Grád András egy ezzel kapcsolatos strasbourgi panasz kimenetelét tekintve nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, csak jelezte, hogy a tulajdonvédelem a mostani ügy kapcsán fel sem merült, mert a bírák a diszkrimináció megállapítása után nem mentek tovább. Mindazonáltal nem tartja kizártnak, hogy ezzel érdemes lehet próbálkozni.


A közelmúltban egyébként Szabó Tímea, a PM társelnöke törvénymódosítást terjesztett be, amely arra irányul, hogy vonják meg a parlamenti képviselők és a polgármesterek nyugellátását is. A párt szerint az emberi jogi bíróság most egyértelművé tette: jogsértő, hogy Harrach Péter parlamenti alelnök és társai a nyugellátás mellett milliós fizetést vehetnek fel. Szabó Tímea a kettős juttatás tilalmáról szóló javaslata kapcsán különben figyelmeztette a kormányt, ha a javaslatát elutasítják, nemcsak jogsértést követnek el, hanem tömeges perindítások is várhatók, százmilliós kártérítéssel.


Eredeti Cikk: http://nol.hu/belfold/hatalmas-nyugdijaslazadas-fenyegeti-az-orban-kormanyt-1580395

Kiemelt Cikkek
Kövessen (még nem üzemel)
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
Legújabb Cikkeink