"Zaklatás: Mindig a nyomodban" 7.

Mint említettem, engem is zaklatnak. Ennek folytán az elmúlt 5 és fél év alatt sikerült mélyebben beleásnom magam a zaklató személyek személyiségébe.

Ehhez nagy segítséget nyújtott a Zaklatás: Mindig a nyomodban című műsor, melyet több tv-csatorna is leadott és folyamatosan tárja fel a zaklató személyek pszichés állapotát, veszélyüket.


Ahogy egyre jobban megismertem a személyiségüket, a zaklatóm személyisége is feltárult, majd a nemrég róla készült szakértői vélemény beigazolta a témakörrel foglalkozó szakértők megállapításait: a zaklatóm paranoid, nárcisztikus és disszociális személyiségzavarban szenved – tehát pszichopata, ennél fogva nagyon veszélyes.


unnamed.jpg


Egy zaklatóval nem lehet

  • megegyezni

  • nem képes kompromisszumra, ill. számára az a kompromisszum, ha azt tesszük amit ő akar

  • ha ez nem történik meg, egyre rosszabb helyzetbe kerül, egyre inkább megpróbál manipulálni mindenkit, aki csekély pszichológiai ismeretekkel rendelkezik és ennek folytán könnyen befolyásolható, majd ha ez mégsem sikerül, dührohamot kap és egyre veszélyesebbé válik.

A zaklatók általában borderline, nárcisztikus személyiségek, megalomániával, disszociatív személyiségzavarral (régen antiszociális személyiségzavarban szenvedőnek, pszichopatának nevezték az ilyen személyiséget).


Az ilyen személy kiszámíthatatlan, ill. egyetlen kiszámítható pontja a könyörtelenség, érzelemmentesség, bűntudat hiánya. Képes a saját gyerekét, anyját, apját, partnerét felhasználni a céljaira, nem érdeklik a következmények.


Veszélyes vele kettesben maradni, épp kiszámíthatatlansága miatt. Egyetlen védelmet az ilyen személyek ellen az nyújtja, ha börtönbe kerülnek a lehető leghosszabb időre.

dr. Regász Mária

ügyvéd

http://www.drdiag.hu/kereso/diagnosztika.adatlap.php?id=67547

Disszociális személyiségzavar

Betegség megnevezésének szinonímái:

· Antisocial Personality Disorder

· Antiszociális személyiségzavar

BNO:

· F6020

Alapadatok:

· Férfi: 18 éves kortól 90 éves korig

· Nő: 18 éves kortól 90 éves korig

Betegség leírása:

· A személyiségzavarok között az ún. dramatikus csoportba tartozó disszociális személyiségzavart az antiszociális magatartás jellemzi, a szociális normák és mások jogainak feltűnő mellőzésével.

Betegség lefolyása:

· A személyiségzavar a személyiség szerkezetének és a magatartás megnyilvánulásának zavara, melyek állandóak és hosszan tartóak. A személyiségzavar nem közvetlenül betegség, károsodás vagy agysérülés, valamint pszichiátriai betegség következménye. A személyiségzavarból adódó problémák főleg az érzelmi életet, az indulatok kontrollját érintik. Az egyénnek önmagához és másokhoz való viszonya kiegyensúlyozatlan, állandó feszültségeket hordoz. A személyiség egészét érintik, átható nehézségeket okozva a szociális, a munkahelyi és a magánéletbeli alkalmazkodásban. Az ilyen egyén többnyire nincs belátással saját magatartását illetően, ezért általában segítséget sem igényel, ill azt nehezen fogadja el. A személyiségzavarok kialakulása a serdülőkorra tehető és fiatal felnőttkortól állapítható meg. Előfordulása a népesség körében 5-15 % körülire tehető, ami a pszichiátriai betegek körében jóval magasabb. A disszociális személyiségzavar elsősorban a szociális szférában jelentkezik. Az ilyen egyének folyamatosan figyelmen kívül hagyják mások jogait, a szociális normákat megsértik, gyakoriak a bűncselekmények, a törvényszegő magatartás. Frusztrációs tűrőképességük alacsony, gyakoriak az agresszív, erőszakos, olykor kegyetlen megnyilvánulások, akár saját családtagjaikkal szemben is. Cselekedeteik miatt megbánást nem éreznek, bűntudatra képtelenek, a tapasztalatokból, büntetésekből nem okulnak. A zavar a börtönlakók 75 %-ra, főleg férfiakra jellemző. A disszociális személyiségzavar gyakran szövődik alkoholizmussal vagy más pszichoaktív szer abuzusával. A magatartászavar gyakran már a gyermek- és serdülőkorban megjelenik. Hazudozás, lopás, iskolakerülés, elkóborlás, verekedések, vandalizmus, kegyetlenkedések, valamint korai dohányzás, drogfogyasztás azok a feltűnő megnyilvánulások, amelyek a felnőttkori személyiségzavart mintegy előrevetítik. A személyiségzavar diagnózisának felállításához általában többszöri, részletes pszichiátriai vizsgálat, az életvezetés elemzése,valamint heteroanamnézis felvétele is szükséges. A személyiségzavarokat differenciáldiagnosztikai szempontból el kell különíteni más pszichiátriai betegségektől, különösen az alkoholizmustól és egyéb szenvedélybetegségektől, valamint az affektív zavaroktól.

Előzmények:

· Öröklődés, családi halmozódás

· Családi halmozódás ismeretlen öröklésmenettel

· Egyéb prediszponáló tényezők

· Férfi / fiú

· Psychés kórokok

· Patológiás családi kapcsolatok

· Patológiás anya-gyermek kapcsolat

· Pszichiátriai betegség az anamnézisben

· Gyermekkori bántalmazás

· Gyermek gondozását elhanyagoló szülői magatartás

· Szocializáció zavara

· Szülők általi elhagyás

· Szülőtől, gondozótól való elszakítás

· Személyiség pszichológiai sérülékenysége

Gyakoribb panaszok, tünetek:

· Mentális és viselkedészavarok

· Fegyelmezetlenség

· Nem figyel a környezetére

· Tanulási nehézség

· Agresszivitás

· Düh

· Dühkitörések

· Ellenséges magatartás

· Fokozott ingerlékenység

· Gátlástalanság

· Közönyösség

· Érzéketlenség

· Gyakori szexuális partnerváltás

· Ingerlékeny

· Tanulási nehézségek

· Ellenséges

· Nyugtalanság

· Bűncselekmények elkövetése

· Gyakran, indokolatlanul reagál erőszakosan

· Másik ember(ek)hez való gátlástalan közeledés

· Társadalmi kötelezettségek figyelmen kívül hagyása

Speciális, műszeres vizsgálatok:

· Pszichiatriai diagnosztika

· Pszichiátriai anamnesztikus adatok (auto-/heteroanamnézis alapján)

· Emocionalitás (érzelmi élet)

· Indulat élet, állapot (affektusok)

· Személyiségjellemzők

· Magatartás, viselkedés megfigyelése

Gyakoribb szövődmények:

· Mentális és viselkedészavar és egyéb psychés okok

· Alkohol okozta káros használat (abuzus)

· Alkohol okozta dependencia (szindróma)

· Dohányzás okozta káros használat (abuzus)

· Dohányzás okozta dependencia (szindróma)

· Drogok és pszichoaktív anyagok okozta káros használat (abuzus)

· Drogok és pszichoaktív anyagok okozta dependencia (szindróma)

· Depressio k.m.n.

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

· Pszichiátria

Megelőzési és más fontos tanácsok:

· Az antiszociális páciensek kezelése rendkívül nehéz az empátia és a belátási képesség hiánya miatt. Sokszor csak börtönben vagy katonai közegben lehet kezelni őket, ahol konfrontálódnak hasonló társaik antiszociális magatartásával, ami változáshoz vezethet.

http://pszichopatiahu.web-server.hu/az-antiszocialis-szemelyisegzavar/

Az antiszociális személyiségzavar

„A báránybőrbe bújt farkas”

Az antiszociális személyiségzavar

(összefoglaló)

DSM IV-TR: Antiszociális személyiségzavar = BNO: Disszociális személyiségzavar

A szélhámosokat az antiszociális személyiségzavarral (szociopátia, korábban elterjedt nevén pszichopátia) azonosítja a szakma.

Az antiszociális személyiségzavar a társadalomba való beilleszkedés súlyos zavara.

Az antiszociális személyiséget az alábbi negatív triásszal jellemezhetjük:

NEM SZERET – NEM SZORONG – NEM TANUL

Jellemzők:

simulékonyság, felületes kedvesség, báj

• egocentrizmus, nagyzásos önértékelés, szeretetképtelenség („nem szeret”)

• hajlam az unalomra

• kóros hazudozás, csalás

• becsület, szégyenérzet és empátia hiánya

• érzelmek szegényessége, emocionális mélység hiánya, másokkal való törődésre való képtelenség

• “parazita” életstílus

• promiszkuitás (gyakori partnerváltás) a szexuális kapcsolatokban

• jó intellektus

• több házasság, zavaros családi élet

• reális, hosszú távú tervek hiánya

A szociopata a normális ember tökéletes másolata…

A pszichopata a többi embert tárgynak tekinti, akiket manipulál és kihasznál. Megtanulja, és hihetően játssza a szerepét. Ha kell, a bűnbánatot is eljátssza („nem szorong”).

„Szociális öngyilkos” F mintha eleve a kudarcot keresné („nem tanul”).

Vannak öngyilkos gondolatai, de ritkán valósítja meg ezeket.

Büntethető

Tisztában van azzal, hogy amit tesz, büntethető – csak éppen nem érdekli.

A csalás, okirat-hamisítás, sikkasztás, jogosulatlan címhasználat, házasságszédelgés jogi kategóriáiban tetten érhető.

A modern társadalmakra jellemző, Durkheim által leírt, egyre szélesebb körben tapasztalható anómia* kedvez a gátlástalan, önző, manipulatív, érzelem nélküli érdekemberek érvényesülésének. Ezek többnyire nem jellemezhetők antiszociális személyiségként, azonban számos személyiségvonásuk átfedést mutat a disszociális emberek személyiségjegyeivel.1

Biológiai kutatások pedig a genetikai tényezők nem elhanyagolható szerepéről számolnak be.2

Ha akar tőlünk valamit, a számunkra megnyerő oldalát fogja nekünk mutatni és nincs ráírva, mi munkál benne.

Hogyan ismerhető fel:

- túl egyenletes a teljesítménye, stressz-helyzetben is „hidegvérű”, „szeme se rebben”

- szuggesztív, manipulatív (általában monoton, egyenletes hangon beszél, stresszhelyzetben sem változik a hangmagasság)

- hazugságainak van valami igazságalapja (hazugság: az XYZ cégnél dolgozik – igazságtartalom: lakóhelye közelében van egy XYZ gyár)

- felismeri a gyenge ponto(ka)t a másik emberben, és ott hízelgi be magát („túl jó, hogy igaz legyen”)

- megbízhatatlan (rendszerint késik, a megbeszélt időpontokat „ajánlásként” értelmezi)

- ha számonkérésre kerül sor, mindenre van egy válasza (kifogása), ezek a magyarázatok azonban nehezen követhetők nyomon vagy igazolhatók. Ha kifogást kell fölhoznia, akár a barátja hirtelen halála, vagy édesanyjának retinaleválása (!) is előkerülhet eszköztárából. Ezzel még együttérzést is vált ki partneréből.

Az antiszociális viselkedés, illetve a fentiekben leírt tünetek gyakran már gyerekkorban megjelennek és ezekkel érdemes szakemberhez fordulni, mivel felnőttkorra a patológiás viselkedés olyan mértékben rögzül, hogy túl sok eredmény már nem várható a beteg kezelésétől.

Szakirodalom a témában:

  • Robert Hare: Kímélet nélkül

  • George Simon: Báránybőrben

  • Hervey Cleckley: Az egészség álarca

*Anómia: társadalmi normagyengülés. A régi társadalmi rend fölbomlik, a régi normák már nem érvényesek, de az újak még nem vették át a szabályozás szerepét az emberek viselkedésében (Émile Durkheim)

Kiemelt Cikkek
Kövessen (még nem üzemel)
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
Legújabb Cikkeink