Együttműködés a másik szülővel
Sok elvált szülő esetén nemcsak a maga a válás folyamata hosszú és elkeserítő, de az azt követő években sem találnak nyugalmat. Csak ritka esetben fordul elő, hogy két ember ugyanazt akarja, s egyformán gondolkodnak a válásról.
Sok elvált szülő esetén nemcsak a maga a válás folyamata hosszú és elkeserítő, de az azt követő években sem találnak nyugalmat. Csak ritka esetben fordul elő, hogy két ember ugyanazt akarja, s egyformán gondolkodnak a válásról.
Ha pedig két ellentétes vélemény ütközik, annak nem egyszer a gyermek issza meg a levét. Olykor a szülő tiltja gyermekét a másik féltől, máskor egyszerűen "csak" összevesznek minden találkozás alkalmával, ez azonban sem a szülők, sem a gyermek számára nem jelent jót hosszútávon. Bár a válások többségének komoly oka van, s nem egyszer egyik vagy másik fél jogosan dühös egykori társára, az érzelmeket -bármilyen elkeserítően is hangzik- a gyermek érdekében félre kell tenni.
Add meg, amit másoktól elvársz
Számtalan közmondás, és bibliai idézet is azt bizonyítja, először adni kell, hogy utána kaphassunk. Először nekünk kell békejobbot nyújtani, és megadni a tiszteletet, hogy ugyanezt elvárhassuk a másik féltől is. Tiszteletben kell tartani, hogy a gyermeknek két szülője van, s a másik fél -bármit követett is el- örökké a szülője marad. A kölcsönös tisztelet nem csak egy kultúráltabb kapcsolat kialakításában segít, de a gyermeket is megóvja a fölösleges szenvedéstől.
A gyermek számára szülei jelentik az elsődleges példát, akkor is, ha már elváltak. A viták, a sértettség, az érzelmi ambivalencia nem tarthat örökké, hiszen ez a gyermek személyiségfejlődését erősen befolyásolja. Ha azonban szülei a válás ellenére képesek tiszteletben tartani egymás kívánságát és jogait, a gyermek egy igazságos, szerető környezetben nőhet fel, s nem kell hiányt szenvednie egyik szülő szeretetében sem.
A másik fél is igényli a megértést
Bármilyen embertelenül is hangzik, a gyermeket nevelő fél kezében van a hatalom, mellyel élhet, vagy visszaélhet. Válást követően sokan elfelejtik, hogy a másik szülő is ember, akit valaha szerettek, s aki központi szerepet játszott életükben. Nem egyszer a gyermeken csattan az ostor; sokszor előfordult már, hogy valaki azért nem engedte a másik félhez gyermekét, hogy azzal megbántsa, és saját sérelmeit megtorolja. Ez a viselkedés azonban egy életre szóló törést okozhat a gyermekben.
Nehéz megérteni a válásért "hibás" szülőt, de nem szabad megfeledkezni arról, bármit is tett a másik szülő ellen, azzal nem a gyermeknek akart ártani. Függetlenül attól, hogy elviselhetetlen természete, vagy egy harmadik fél volt a váláshoz vezető lépcső első foka, a saját sérelmeket, a negatív érzéseket egy időre félre kell tenni ahhoz, hogy a gyermeket ne érje több fájdalom. Talán a válás után néhány hónappal még túl frissek a sebek ahhoz, hogy tisztán lássuk a dolgokat, később azonban, ha sikerül új életet kezdeni, minden egészen másnak tűnik majd.
Kinek a problémája?
Válás után sokkal nehezebbé válik a gyermeknevelés, a szülői teendők megosztása. Szoros együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a gyermek mindkét szülőt maga mellett tudhassa. Talán ez az egyik legnehezebb, a szülőket érintő feladat. Pontos megbeszélést igényel, ki, milyen tanácsokat, engedélyeket adhat a gyermeknek, hiszen az nem megoldás, ha az egyik szülő elengedi egy programra, a másik pedig tiltja. Emellett sok olyan alkalom adódhat, amikor a szülőknek össze kell fogniuk.
Könnyen előfordulhat, hogy az egyik szülő halaszthatatlan feladata miatt nem ér rá a gyermekre vigyázni, a másiknak azonban van szabadideje; ilyenkor a legjobb megoldás, ha bébiszitter helyett a gyermek a másik szülővel töltheti idejét. A óvodai- iskolai értekezletek, előadások szintén fontosak egy gyermek életében, így legjobb, ha a szülők mindent megtesznek az együttműködés, a békés hangulat megteremtése érdekében.
A gyermek számára a válás hatalmas érzelmi megterhelést jelent, hiszen az egyik szülő (hacsak részben is) eltűnik a mindennapi életéből. A másik szülő szerepét betölteni nem lehet, ezért fontos az együttműködés, a saját érzelmek háttérbe szorítása. A legfontosabb a gyermek érdeke, melyet minden döntésnél figyelembe kell venni. A gyermeknek pedig két szülőre van szüksége, akkor is, ha már nem tudnak tovább együtt élni.
II. részt
Ha válásra kerül a sor, a gyermek érdekében kompromisszumokat kell kötni. A két szülő megfelelő együttműködése nem csak saját életüket könnyíti meg, de a gyermeknek is segít abban, hogy kevesebb sérülést okozzon a szülők válása.
Segítség, már mindent kipróbáltam! (Cikkíró pályázatra beküldött írás)A gyermekek általában teljesen más világnézettel rendelkezik, mint az őket körülvevő felnőttek. Tapasztalataik alapján szüleik mindig is együtt voltak, egy párt alkottak, s a gyermek szemében egy emberként jelentek meg. Éppen ezért nehéz számukra elképzelni mit jelent a válás. A gyermekek nem értik, miért zajlanak heves viták szüleik között, s miért kerül végül kényér törésre a sor, csupán azt tudják, mit szeretnének; egyszerűen csak arra vágynak, hogy szüleiktől továbbra is ugyanannyi figyelmet és szeretetet kapjanak.
A válás nem csak a szülőkre, a felnőttekre tartozik, hiszen ők már kialakult személyiséggel, s legtöbb esetben megfelelő mértékű akaraterővel rendelkeznek. Számukra sokkal egyszerűbb megérteni, életükben mi, miért történik, s képesek túllépni az őket ért sérelmeken. A gyermek azonban igényli a magyarázatot, a normális életkörülményeinek fenntartását. A válás pedig egyik szülő válláról sem veszi le felelősséget.
Öt tipp a jobb kommunikációért
A beszélgetések mindig szorítkozzanak a lényegre. Soha ne kerüljenek szóba a múlt sérelmei, vagy maga a válás. Mindkét félnek meg kell adnia a tiszteletet, ugyanakkor elengedhetetlen a tárgyilagosság, mely segít a viták elkerülésében.
A beszélgetések során félre kell tenni a személyes érzelmeket, a támadó megjegyzéseket. Kizárólag a jelen, illetve a jövő legyen a téma. Nem szabad beleavatkozni a másik fél magánéletébe, mindig a közös ügyekre kell koncentrálni.
A másik fél álláspontját is meg kell érteni. Ezt nem azt jelenti, hogy teljes mértékben el kell fogadni a másik hozzáállását, kívánságait, csupán egy kevés tolerancia szükséges ahhoz, hogy a beszélgetés ne végződjön vitával.
Kontrollálni kell az érzelmeket. Amint egyik vagy másik fél kezdi érezni, hogy érzelmei már túlzott mértékűek, érdemes szünetet tartani, vagy ideiglenesen témát váltani.· A kreativitás sokszor segíthet a másik fél meggyőzésében. Természetesen nem szabad a szülők érdekeit egymásra erőltetni, mindenképpen a gyerek számára legjobb megoldást kell megtalálni.
Meg kell becsülni a másik fél szerepét
A gyermekek megszületésüktől fogva két szülő mellett élnek. Bármennyi hibával is rendelkeznek a felnőttek, a gyermekek számára ők jelentik a példaképet, a családot, a biztos hátteret. Ha egy válás miatt megbomlik ez az egyensúly, a gyermek egy új, számára ismeretlen helyzetbe kerül. Ez azonban nem változtat azon, hogy mindkét szülő szeretetét, figyelmét és gondoskodását igényli.
Függetlenül attól, hogy a szülők együtt, vagy külön szeretnék leélni életüket, gyermekükért mindketten felelősséggel tartoznak. A felelősség pedig nem az egzisztencia, a biztos anyagi háttér megteremtését jelenti. Gyermektartással egyetlen gyerek szeretetét sem lehet megvenni, s a szülői felelősséget sem lehet áthárítani a másik félre. Természetesen a nevelésben nagyobb szerepet játszik az a szülő, aki együtt él gyermekével, ugyanakkor a másik fél törődésére is nagy szükség van.
A felnőttek más-más nevelési elvekkel rendelkeznek, legtöbbször szüleik mintáját követik. Könnyen előfordulhat, hogy a két szülő különböző nevelési elveket vall, így a házasság felbomlása után a gyermek mindkét környezetben más mintákat láthat. Ez alapvetően nem jelenthet problémát, de mindenképpen el kell magyarázni a gyermeknek, hogy mindenhol (a szülőknél, barátoknál, iskolában is) más-más viselkedés a helyes.
Nem célszerű a másik szülőre rákényszeríteni saját nevelési elveinket. Helyette mindhárom érintettnek meg kell tanulnia, hogy tisztelje a többiek gondolkodásmódját. A legfontosabb, hogy a gyermek megkapja mindazt a szeretetet és törődést, melyben a válás előtt is része volt.
Szerző: Kókai Kata
