A védelembe vétel menete – teendők a szülői elidegenítés megállapítása esetén

A szülői elidegenítés megtörténtének, ill. folyamatának vizsgálata történhet tanúmeghallgatással, szakértői vizsgálattal és hang, ill. video felvétellel, továbbá rajzszakértéssel.

A tanúmeghallgatás meglehetősen labilis bizonyíték, mivel a tanúk általában családtagok, barátok, barátnők, akik elfogultak.


Amennyiben a szakértő kétséget kizáróan megállapítja az elidegenítés tényét, helye van ellenszakértő állításának, ill. kérésének (természetesen a költséget a vesztes fél fizeti). A szakértő lehet az ügyfél által felkért szakértő is (un. magánszakértő), de kirendelt szakértő is. Az ügy eldöntése szempontjából az lényegtelen, hogy kirendelt, vagy magánszakértő jár el, ugyanis hamis szakértői véleményt egyik sem adhat, de erről a témakörről másik cikk fog megjelenni.

A hang és video felvétel adja a legjobban vissza az elidegenítés menetét és bizonyítékait, de figyelni kell, hogy ne legyenek ráutaló kérdések (amelyekre igennel vagy nemmel lehet válaszolni) és a kérdésekben ne legyen benne a válasz (pl. ugye apa/anya ezt és ezt csinálta).


A gyermek rajzai szintén árulkodóak lehetnek.


Az 1197. XXXI. törvény 68. §-a alapján

68. § (1) Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.


A védelembe vételt tehát megelőzheti az alapellátás, de egyáltalán nem biztos, hogy van alapellátás, hiszen ha már a kezdeteknél látható, hogy az alapellátás nem elegendő, vagy esélytelen, akkor el sem lehet rendelni. Alapellátást folytatólag elrendelni nem lehet, hiszen ha az alapellátás pár hónap alatt eredménytelen, akkor a Gyvt. 68. § (5) bekezdését kell alkalmazni.


A Gyámhivatal az alábbiakat teheti (most csak az elidegenítésre koncentrálva):


(3) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen

b) kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,


Ez lehet pl. a nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat stb.


e) intézkedik - az illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről,

Ez lehet pszichológus vagy pszichiáter, pl. ha a gyermek már pszichésen nem bírja azt a nyomást, amit az elidegenítő szülő rá helyez a céljai elérése érdekében.

g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre,


(4) A kirendelt családgondozó a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a gyermekre, illetve a (2) bekezdés szerinti fiatalkorúra vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít, melyhez szükség szerint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket vagy személyeket kereshet meg.


(5) A gyámhatóság - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A gyámhatóság haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést, ha

a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy

b) a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.


Mint látható, a gyámhivatal legalább évente felülvizsgálja az eredményességet, azonban ez nem azt jelenti, hogy vár egy évet és utána megnézi, hátha megszűnt a probléma.


A gyermekek másik szülő ellen nevelése rendkívül súlyos veszélyeztető magatartás, melyet jogszabály is rögzít, épp azért, mert hosszú időszakra súlyosan személyiségromboló hatást fejt ki, amely sok esetben visszafordíthatatlan.


A következmény a fokozatosság elvének betartásával a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per megindítása, vagy ha már folyamatban van ilyen per, a perbe való beavatkozás a különélő szülő javára, továbbá büntető feljelentés:


(7) Ha a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatnak a (4)-(5) bekezdés szerinti végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal

a) a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, feltéve, hogy az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll,

b) feljelentést tesz a Gyszr. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 195. § (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése, illetve a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 210. § (1) bekezdése szerinti kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt.


Ha ez eredménytelen, a gyermeknek a családból való kiemelése várható:


72. § (1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával ideiglenesen

a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél………. helyezi el.


Sajnos a gyámhivatalok sokszor igyekszenek összemosni a problémákat, ezáltal megoldhatatlanná válnak és nem csinálnak semmit. Az ilyen törekvések az alapján ismerhetőek fel leginkább, hogy a gyámhivatal azt mondja, hogy a problémák „a szülők kommunikációs problémái” miatt alakultak ki és az ilyen feleket rögvest el is küldik mediátorhoz, ezzel „lerázva” a problémát.

Budapest, 2014. március 05.

Dr. Regász Mária

Ügyvéd

Kiemelt Cikkek
Kövessen (még nem üzemel)
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
Legújabb Cikkeink