Szülői felügyeleti jog szabályozásáról

Csjt. 72. § (2) Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.

Mindaddig tehát amíg az elhelyezésről nincs jogerős vagy végrehajtható döntés (pl. ideiglenes intézkedés), addig mindkét szülőnek azonos jogai vannak a gyermekkel kapcsolatosan.

Csjt. 72/B §-a alapján a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják a szülők akkor is, ha elváltak és a gyermeket az egyik szülőnél helyezték el, ilyen esetben nem dönthet egyedül a gondozó szülő az itt megjelölt kérdésekben, hanem a másik szülő beleegyezése is szükséges (nem elég értesíteni arról, hogy pl. hova íratja a szülő iskolába).

72/B. § (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.

(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.

A Csjt. 71. §-a értelmében:

(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermekgondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és agyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában.

Korlátozni ezek egyes jogosítványait lehet külön bírósági döntéssel (pl. gondozás-nevelés joga szünetel, ha a gyermeket a Gyvt. 72. §-a alapján ideiglenes hatállyal elhelyezik intézetben).

Szüneteltetni szintén külön bírósági döntés alapján lehet egyes részjogosítványokat, például a vagyonkezelési jogot, ha pl. a szülő a gyermek vagyonát nem megfelelően használja fel és a vagyonkezelésre átmenetileg eseti gondnokot rendel ki akár egyes vagyontárgyak esetében is.

A szülői felügyeleti jog megszűntetésére csak a Csjt. 88. §-a alapján kerülhet sor:

88. § (1) A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet:

a) ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti,

b) ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat,

c) ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.

Ehhez jogerős bírósági döntés szükséges. Amennyiben ilyen döntés hiányában bárki azt állítja, hogy megvonták a szülő szülői felügyeleti jogát, az gyakorlatilag a Btk. 179. §-ába ütköző rágalmazás vétségét követi el, amely 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntethető, továbbá alapot ad arra, hogy személyhez fűződő jogai megsértése miatt a Ptk. 76. §-a alapján kártérítési pert indítson a rágalmazó személy ellen.

Ha a gyermekeket az egyik szülőnél helyezték el, a másik szülő szülői felügyeleti joga a Csjt. 91. § (2) bekezdése értelmében szünetel (ez nem azonos a szüneteltetéssel, hiszen szüneteltetni csak bíróság tudja, jelen esetben azonban a törvény erejénél szünetel):

(3) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével szünetel a szülői felügyelete annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntött.

A szülői felügyeleti jog szünetelése nem azonos a megszüntetéssel, korlátozással, szüneteltetéssel.

A különélő szülőnek a kapcsolattartáson felül is joga van megjelenni a gyermek óvodájában, iskolájában, joga van részt venni az iskolai, óvodai rendezvényeken, nyílt napokon, a nyilvános edzéseken, egyéb foglalkozásokon, de az intézmény rendjét nem zavarhatja (azt pedig, hogy zavarja-e vagy sem, nem a másik szülő dönti el).

A Csjt. 73. §-a értelmében:

73. § (2) Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [77. § (2) bek.] kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik.

Amennyiben tehát nem tudnak a felek megállapodni abban, hogy a gyermek iskolát váltson-e vagy sem, akkor nem válthat iskolát mindaddig, amíg ebben a kérdésben jogerős döntés nem születik.

Budapest, 2012. szeptember 19.

dr. Regász Mária

ügyvéd