A kutatók úgy találták meg az emberi agy erkölcsközpontját, hogy "ultimátumjátékot" játszattak a kísérleti alanyokkal - olvasható a New Scientist című brit tudományos folyóirat internetes kiadásában. Párba állították az embereket, és minden pár egyik tagja kapott húsz dollárt, amelyet meg kellett osztania társával. Ha a másik nem fogadta el a felkínált összeget, elvették a pénzt. A legtöbben az összeg felét ajánlották fel a másiknak. Amikor kis felajánlás történt, a legtöbben mérgesen visszautasították a néhány dollárt, noha tisztán gazdasági alapon a kevés is jobb lett volna a semminél.

 

Korábban képalkotó eljárással felfedték, hogy amikor valaki méltánytalan ajánlatot fogad el, a prefrontális kéreg egy része aktivizálódik az agyban. A kutatók azt feltételezték, hogy a jelenség oka, hogy ez a terület elnyomja az erkölcsi ítélőképességet. Ám Ernst Fehr, a Zürichi Egyetem közgazdásza kollégáival éppen ellenkező következtetésre jutott: ez az agyterület azt a természetes hajlamot nyomja el, hogy az ember a saját érdekei szerint cselekedjék. A kutatók sorozatos mágneses impulzusokkal "kapcsolták ki" a prefrontális kérget, így amikor a kísérleti alanyok az arcátlanul alacsony ajánlatot kaptak, és dönteniük kellett, hogy mérgesen visszautasítják-e vagy sem, többször fogadták el, mint amikor nem blokkolták ezt az agyterületet.

 

A kutatók úgy vélik, hogy a prefrontális kéreg aktivitása az agy jobb oldalán elengedhetetlen az efféle visszautasításhoz. "A prefrontális kéreg nem annyira a döntésben játszik szerepet, mint inkább az önérdek felülírásában" - magyarázta Ernst Fehr. "Amikor ez a terület inaktív, az emberek tudják, hogy az ajánlat méltánytalan, ám nem tesznek semmit a méltánytalanság ellen" - tette hozzá a kutató. "Ez a felfedezés azért rendkívül izgalmas - nyilatkozta Laurie Santos, a Yale Egyetem pszichológusa -, mert a prefrontális kéreg csak az embernél kiterjedt, tehát ez lehet a magyarázata annak, hogy az igazságérzet csak az emberre jellemző tulajdonság."

 

Ernst Fehr rámutatott arra is, hogy a felfedezés a fiatalkorú bűnözők megítélését is más megvilágításba helyezi. "Az emberi agyban a prefrontális kéreg fejlődik ki utoljára, tehát ha valóban az önérdek felülírásában játszik szerepet, akkor érthető, hogy a kamaszok miért tudják kevésbé betartani az erkölcsi és társadalmi szabályokat. A büntetőjog a 16 és a 18 év alatti és feletti egyének között tesz különbséget, ám a prefrontális kéreg csak 20-22 éves korban éri el teljes fejlettségét" - hívta fel a figyelmet a svájci kutató.