Kommentár: (dr. Regász Mária)

 

A cikk rövid, de jól mutatja a hazai helyzetet. Sajnálatos módon azok a nők, akiket rendszeresen bántalmaznak, sokszor épp azért békülnek ki a bántalmazóval, mert semmiféle kiutat nem látnak.

 

A hatóságok sokszor tehetetlenek, sőt, még azt büntetik, aki próbál az ilyen helyzetből menekülni, pl. az egyik esetben az anya kénytelen volt a gyermeke apjának a lakására vinni a gyermekét kapcsolattartásra, mert ha nem tette, megbírságolták. Ott aztán az apa szemérem elleni erőszakot követett el a nő ellen, aki ugyan eljárást indított a férfi ellen, de a hangfelvételt nem fogadta el a rendőrség elegendő bizonyítékként, a férfi elleni eljárást megszűntette. Ezután az anyát eltiltották a további hangfelvétel készítéstől is. Ezek után a férfi már szabadon azt tehetett az anyával amit akart és mivel a férfi mindenkit feljelentett aki nem neki adott igazat, a hivatali dolgozók a saját állásukat féltve rendre eljárásokat folytattak a férfi feljelentései alapján mindenki ellen, figyelmen kívül hagyva a jogellenesség hiányát is. Mindezt azért tehette, mert az általa indított több száz eljáráshoz még költségmentességet is kapott, annak ellenére, hogy a bírói gyakorlat szerint: „A bírói úthoz való alapvető jogból nem következik, hogy az államnak a rosszhiszemű perlekedést és ennek kibontakozását is támogatnia kell. A költségmentességgel kapcsolatos rendelkezések célja az, hogy a rosszhiszemű követelések érvényesítéséhez a fél ne kapjon külön segítséget azáltal, hogy a bíróság a költségeknek az állam által való viselését megkönnyíti. A rosszhiszemű, visszaélésszerű pereskedés esetén a felet költségmentességben részesíteni nem lehet akkor sem, ha egyébként annak feltételei fennállnának, illetve a már engedélyezett személyes költségmentességet meg kell vonni.” BDT2009. 2014

 

Belátható, hogy milyen következményei vannak, ha valaki rendre a bírókat, ügyészeket, nyomozókat, ügyvédeket is feljelenti és a feljelentések alapján évekig folynak büntetőeljárások azok ellen, akik egyébként csak a munkájukat végzik.

Bár a bírói gyakorlat szerint: „

Nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett - gyalázkodástól, becsmérléstől mentes - tényállítás akkor sem, ha a becsület csorbítására objektíve alkalmas volna [1978. évi IV. törvény 10. § (2) bek., 179. §].” BH2009. 135 a bíróságok még ezt is figyelmen kívül hagyták.

 

Természetesen ezek után nem volt ügyvéd, aki vállalta volna a nő képviseletét, hiszen senki sem szeretne büntetőeljárások alanya lenni évekig csak azért, mert képviseletet látott el. A férfi ma már azt tesz a nővel, amit akar, a nő még bizonyítani sem tudja, hogy mi történik vele a férfi lakásán.

 

Dr. Regász Mária

ügyvéd

L. János visszaeső gyilkos, írja a Blikk. A lap szerint a szombati dabasi gyilkosság gyanúsítottja a kilencvenes években megölte akkori feleségét. Emiatt tíz évet ült, 2005-ben szabadult. Új életet kezdett, de új párjára, Katalinra is nagyon féltékeny volt. Azt hangoztatta, hogy ha szerelme megcsalja őt, végez vele. Valószínűleg senki sem vette komolyan a fenyegetőzést, pedig L. János néhány hete nagyon megverte a nőt. Ebből rendőrségi ügy lett, de a nő később kibékült az élettársával.