A Harvard Egyetem Orvosi Kara és a Dana-Farber Rákintézet tudósai azt fedezték fel, hogy az FNDC5 nevű fehérje olyan géneket hozott működésbe, amelyek elősegítik a memória és a tanulás folyamatában szerepet játszó agysejtek termelődését – olvasható a Cell Metabolism című szaklapban megjelent tanulmányban.

 

A kutatók szerint eredményeik segítenek megmagyarázni, hogyan serkenti a kitartást igénylő testmozgás a tanulást és a memóriát, különösen idősebb embereknél. Úgy vélik, amennyiben az FNDC5 fehérjét sikerül stabil formában előállítani, és gyógyszert tudnak fejleszteni belőle, hatásosabban kezelhetik vele az időskori elbutulást, és lassíthatják az Alzheimer- és a Parkinson-kór tüneteinek erősödését.

 

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az említett fehérje a folyamatos izommunka során keletkezik, és irizin nevű változata a véráramba kerül. Az új kutatás során azt fedezték fel, hogy forgókeréken önként, 30 napon át rendszeresen szaladó egerek izmaiban megnő egy anyagcserét szabályozó molekula aktivitása, amely a FNDC5 fehérje termelését segíti elő.

 

Az FNDC5 egy másik, az agy egészségét támogató fehérje, a BDNF képződését növelte a hippokampuszban, mely az agynak a tanulás és a memória irányításáért felelős területe. Miután kimutatták, hogy a FNDC5 a molekuláris láncszem a testgyakorlás és az agy egészségét támogató fehérje termelődése között, a kutatók megvizsgálták, vajon ha mozgás nélkül, mesterségesen növelik az FNDC5 szintjét, akkor is ugyanez lesz-e a hatás. Egy ártalmatlan vírus segítségével bejuttatták az egyébként mozgás során keletkező fehérjét az egerek véráramába, és hét nappal később az állatok agyának hippokampuszában jelentősen több BDNF-fehérjét találtak.

 

Bruce Spiegelman, a tanulmány szerzője elmondta: az eredmény azért izgalmas, mert olyan természetes anyagot tudtak a véráramba juttatni, mely utánozta a kitartást igénylő testmozgás egyes hatásait.