Nem szabad halogatni a kísérleteket, mert a GMB az egyik leghalálosabb rákos megbetegedés. Most a páciensek átlagosan 15 hónapot élnek túl vele, és csak a páciensek 5 százaléka él három évnél tovább.

 

A Vacquinol-1 néven ismert új molekulával azonban óvatosan kell bánni, mert oly módon öli meg a rákos sejteket, amilyent még soha senki nem látott. A hatóanyag lekapcsolja a rákos sejt forgalomvezérlő képességét, amely azt szabályozza, hogy mi kerülhet át a sejtfalon. Az anyag hatására a sejtek elkezdenek megtelni mindenféle anyaggal, majd megtelnek és egyszerűen szétrobbannak. A rákos sejtet körülvevő egészséges sejtek azonban épek maradnak, tehát úgy tűnik, a kezelés valóban csak a GBM-re hat.

 

Persze ami a Petri-csészében működik, az nem mindig ugyanúgy zajlik le egy élő szervezetben. A kutatók ezért élő egereket öt napon át etettek az anyaggal, és azt vették észre, hogy a tumor elkezd visszahúzódni, és a végén el is tűnt a kísérleti állat szervezetéből. Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak. A nyolc állatból hat 80 napig élt, nagyjából 50 nappal hosszabb ideig, mint a semmilyen kezelést nem kapó kontrollcsoport.

 

Most olyan dolgokat kell tisztázni, hogy milyen mennyiségű gyógyszer bevitele szükséges ahhoz, hogy az el is jusson a rákos sejtekig. Elképzelhető, hogy nagyobb mennyiség bevitelével már mellékhatások is megjelennek.

Az egyik leghalálosabb agydaganat lehetséges ellenszerét találták meg a stockholmi Karolinska Intézet kutatói. Több mint ezer különféle molekula közt találtak egyet, amely szó szerint felrobbantja a glioblasztóma (GBM) sejtjeit, miközben az egészségeseket békén hagyja. A Cell című tudományos lapban publikált tanulmány szerint még csak egerek sejtjein vizsgálták a módszert, szóval még sok vizsgálatot el kell végezni, hogy embereken is alkalmazható legyen.