26 évébe telt, de nem nyugodott, míg meg nem találta a barátnője gyilkosát (Kommentár: dr. Regász Má
Sheila Wysocki és Angela Samota 1982-ben találkoztak, szobatársak és barátnők lettek az egyetemi kollégiumban. Két évvel később egyiküket brutálisan meggyilkolták. A másik nem akart nyugodni, amíg kézre nem kerítik a gyilkost. Több mint húsz évébe telt, de sikerrel járt.
A texasi egyetemre járó, húszéves Angela Samotát 1984 őszén a kollégiumi ágyában megerőszakolták, halálra szurkálták, és a szívét szó szerint kivágták a testéből. A lány számítástechnikát és villamosmérnöki tudományt tanult, intelligens és szép nő volt, magával ragadó személyiséggel. Sheila Gibbons – ma már a férje nevén Sheila Wysocki – második éve volt ekkor a szobatársa, ennyi idő alatt jó barátnők lettek, főleg, hogy volt közös motívum az életükben: mindketten apa nélkül nőttek fel.
Az áldozat aznap este egy Russell Buchanan nevű fickóval és annak egy barátnőjével mulatott. A srác négy-öt évvel volt idősebb a lányoknál, építész volt, visszahúzódó fiú. Éjjel egykor Angela hazavitte a két barátját, majd ő is hazaindult. Ekkor látták utoljára életben.
A rendőrségnek egyből Buchanan lett gyanús. Természetesen Wysockit is kikérdezték a gyilkosságról, a szokásos formulákkal.
Ismeri-e ezt és ezt az embert? Tudja-e, hol vásárolt be az áldozat? Tudja-e, mi volt a napirendje?
Fotókat is mutattak neki, az egyiken a meggyilkolt lány volt, tiszta vér volt minden, a szeme nyitva volt. Wysockiba beleégett a kép, a mai napig emlékszik, mennyire szörnyű volt.
Wysockiban pedig elültették a gondolatot, hogy Buchanan a tettes. A nő egyszer, jóval a gyilkosság után fel is hívta a rendőrséget, hogy nem tudja, pontosan miért, de a férfi valahogy furcsa érzéseket kelt benne. Ezután a nyomozók kérésére felvette a kapcsolatot a gyanús építész sráccal, beszélgetéseket kezdeményezett, és kérdezgette a gyilkosság éjszakájáról, hátha neki valami mást mond, mint a rendőröknek. Még vacsorázni is elmentek. Buchanan ment érte, és elvitte őt egy August Moon nevű helyre. Wysocki ideges volt, nem tudott önmaga lenni, állandóan csak arra gondolt, hogy
egy gyilkos mellett ülök.
De a férfi nem mondott semmi gyanúsat. A zsaruk ezután hazugságvizsgálóra kötötték, és behívták kikérdezésekre.
A nőnek azt mondták, Russell Buchanan egy idő után nem volt együttműködő, és ügyvédet is fogadott. Nem is akárkit, a 80-as évek texasi sztárját, Richard „Versenyló" Haynest. Márpedig ha Haynes volt az ügyvéded, akkor bűnös voltál, tartotta a közvélemény akkoriban. De Buchanan ellen semmi kézzelfogható bizonyíték nem volt, és nem is vádolták meg. A férfi aztán egy másik országban tanult tovább.
AZ ÉVEK KÖZBEN TELTEK.
Wysockit traumatizálta a történet, egy ideig csak az anyja házában, a földön aludt. A kollégiumba soha nem ment vissza lakni, az egyetemen is lemorzsolódott. Közben többször is találkozott az ügy nyomozójával, sokat beszéltek az ügyről. 1988-ban a nő férjhez ment, még meg is hívta a detektívet az esküvőjére.
2004-ben, húsz évvel a gyilkosság után már Tennesseeben élt családostul, két gyerekkel. A nőnek ekkor furcsa látomása volt bibliaolvasás közben: a meggyilkolt Angie-t látta a szobájában, mosolyogva. Wysocki egyből tárcsázta a dallasi rendőrség döglött ügyek osztályát. Illetve próbálta, mert nem volt kifejezetten ilyen osztály, úgyhogy a gyilkosságiakhoz kapcsolták őt, de csak üzenetet tudott hagyni az ismerős detektívnek.
A nyomozó soha nem hívta vissza őt, pedig Wysocki saját elmondása szerint vagy 700-szor hívta. Nemcsak ez fájt a nőnek, hanem az is, hogy a rendőrök szerint húsz év alatt egyetlen másik hívást sem kaptak a gyilkosság miatt. „Hogy lehet, hogy egy ilyen bájos lány meggyilkolása ennyire nem érdekel senkit” – gondolta. De nem adta fel, csak telefonált és telefonált. Kutatni kezdett, megnézte, hogy akkortájt milyen erőszakos ügyek voltak a környéken, és kiket tartóztattak le.
ANNYIRA BELEJÖTT, HOGY EKKOR, A 40-ES ÉVEI ELEJÉN JÁRVA MAGÁNNYOMOZÓI KARRIERBE KEZDETT.
Megtett minden ehhez szükséges dolgot, például egy biztonsági céggel támogatási megállapodást kötött, tanult, és levizsgázott. Szerette csinálni, és azt gondolta, hogy mostantól a dallasi rendőrséggel is együtt tud majd működni a volt barátnője gyilkossági ügyében. Tévedett. A rendőrség nem nagyon akart foglalkozni vele.
De a nő annyira lefárasztotta őket a nyomulásával, hogy végül újranyitották az ügyet egy női detektívvel, aki végre nem akarta lerázni, tudott mindent az történetről, például azt is, hogy Russell Buchanan volt az első számú gyanúsított. És azt is mondta, hogy vannak tárgyi bizonyítékok, például megvan az áldozat körme, ami alatt ott van egy DNS-nyom is, illetve spermanyom is van.
Ez Wysockit azért lepte meg nagyon, mert eddig azt mondták neki a rendőrök, hogy a bizonyítékok egy árvízben eltűntek. 1984-ben a DNS-vizsgálat még nagyon gyerekcipőben járt, de két évtized elteltével már lehetett kezdeni vele valamit. Nem ment gyorsan, 2008 körül kérelmezte a teszteket, és 2009-ben lettek meg az eredmények.
Egyszercsak csörgött a telefon, a dallasi detektívnő volt, és azt mondta:
Elkaptuk a fickót.
Wysocki biztos volt benne, hogy a következő mondat az lesz, hogy „megvan Russell Buchanan", hiszen ki más lett volna a tettes. De nem ez a név hangzott el, hanem egy ismeretlené. Kiderült, hogy egy sorozaterőszakoló, Donald Bess tette, aki a gyilkosság idején, 36 évesen épp feltételesen volt szabadlábon egy erőszak után. 2009-ben, amikor kiderült, hogy Samotát is ő ölte meg, a férfi már börtönben ült, egy másik, 1985-ös erőszakolás miatt kapott életfogytiglani ítéletét töltötte. Wysocki elutazott a tárgyalásra is Dallasba, hogy lássa, ahogy igazságot szolgáltatnak az egykori barátnőjének. Donald Besst 2010-ben halálra ítélték a 1984-es gyilkosságért, azóta siralomházban van. 2016-ban egy szabadlábra helyezési kérvényét visszadobták.
Wysocki fel akarta függeszteni a magánnyomozói tevékenységét, de annyi segítségkérő levelet kapott hirtelen, hogy mégis folytatta a tanácsadást. Felhívta Russellt, hogy találkozzanak, és személyesen kért tőle bocsánatot, amiért évtizedekig őt gyanúsította, még a lány sírjához is elmentek együtt. A férfi megköszönte, hogy a nő annyit harcolt az igazságért, és végre kiderítette, hogy ő ártatlan.
A dallasi rendőrség nem reagált az ügyről beszámoló BBC mostani megkeresésére, hogy kommentálják a nő állításait a nyomozásról.
Kommentár: dr. Regász Mária
Ez sajnos jellemző itt is. Az V. kerületi Rendőrkapitányság évek óta nem tesz semmit egy hasonló ügyben arra hivatkozva, hogy az elkövető az ő embereiket is zaklatja, tehát szeretnék ha inkább kizárnák őket az ügyből. Hát ez is egy megoldás – ha egy bűnöző elég sűrűn jelenti fel, perli be és rágalmazza meg a rendőröket/ügyészeket/bírókat, akkor azok majd igyekeznek kerülni a bűnöző elmarasztalását.
dr. Regász Mária
ügyvéd
