HOGYAN ÉLHETEK TÚL EGY LÉGIKATASZTRÓFÁT?
Kívánjuk, hogy soha ne kerülj rázós helyzetbe a levegőben, de ha egyszer mégis úgy alakulna, legalább a birtokodban lesz a tudás, ami kis mázlival elegendő lehet ahhoz, hogy megéld a holnapot.
A repülés még soha nem volt annyira biztonságos, mint manapság. Balesetek persze így is történnek, mivel azonban a vizsgálatok alapján számos múltbéli tragédia elkerülhető lett volna, a Lifehacker összeszedett egy halom tippet, ami egy esetleges vészhelyzetben megmenthet.
Nem veszélyesebb, mint liftezni
Mielőtt még rátérnénk a teendőidre, fontos tisztázni, hogy nincs két eset, ami egyforma lenne, így olyan egységes módszer sincs, amely garantálná a túlélést. Ha például a géped orral lefelé csapódna be a földbe, nyilván semmit sem tehetnél, ami megmenthetne. De a legtöbb baleset nem ilyen durva. Még ha adódna is valami gubanc a repülőddel, 95 százalék az esélye, hogy túléled.
A kereskedelmi repülés nagyjából akkora kockázattal jár, mintha lifteznél egyet.
Hátul biztonságosabb
Ha mégis szeretnél felkészülni a legrosszabb verzióra, a megfelelő ülés kiválasztása már önmagában is javíthatja az életkilátásaidat. A Time Magazin az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) 35 éven átívelő baleseti statisztikáiból állapította meg, hogy
a gép elején 38 százalékos,
a közepén 39 százalékos,
a hátsó részén pedig 32 százalékos a halálozási arány.
Vagyis, a foglalásnál a repülő hátsó harmadát tanácsos megcéloznod – azon belül is a középső üléseket, mert az összes hely közül azoknál a legalacsonyabb, 28 százalékos a halálozási arány. Az ellenkező végletet a gép középső harmadának folyosó melletti ülései testesítik meg. Itt nem kevesebb mint 44 százalékos a halálozási ráta.
Hasonló eredménnyel zárult a Popular Mechanics 2007-es tanulmánya is. Elemzésük azt sugallja, hogy a repülő szárnyai mögött helyet foglaló utasoknak 40 százalékkal magasabb az esélyük a túlélésre előrébb ülő társaikhoz képest.
Az adatokból nem szűrhető le egyértelműen, hogy egy soron belül általánosságban a folyosó melletti helyekre, középre, vagy az ablak mellé érdemes-e ülni. A Greenwichi Egyetem kutatása „marginálisnak” nevezte a köztük lévő különbséget.
A szakemberek szerint a túlélés szempontjából nem elhanyagolható a gép mérete sem. A nagyobb utasszállítók sokszorosan bebiztosított tartalék rendszerekkel rendelkeznek és több erőt képesek elnyelni a becsapódás során, ezáltal a baleseti statisztikájuk is kedvezőbb.
Az öt soros szabály
A halálos balesetek többsége abból fakad, hogy az utasok nem tudnak időben kijutni a gépből a kényszerleszállás után. Ed Galea, a Greenwichi Egyetem egyetem professzora 150 repülőgép-szerencsétlenség adataiból és több mint 2000 érintett meghallgatásából vezette le, hogy a túlélők átlagosan öt soron vágnak át azelőtt, hogy biztonságba kerülnének.
A professzor által emlegetett öt soros szabály ennek alapján azt szorgalmazza, hogy mindig olyan helyet válassz, ami legfeljebb öt sorra helyezkedik el a vészkijárattól. Sőt, ha teheted, közvetlenül mellette foglalj helyet, vagy a szomszédos sorban, mert ha netán lángba borulna a gép, a távolsággal arányosan csökkenhet az esélye, hogy kijuss.
Függetlenül attól, hogy hova szól a jegyed, Cheryl Schwartz, az United Airlines korábbi létiutas-kísérője azt mondja, hogy a fedélzetre lépve mindenképpen számold meg, hogy hány sorra vagy a legközelebbi vészkijárattól. Ez azért lényeges, mert így akkor is rálelhetsz a kiútra, ha a gomolygó füst miatt korlátozottak a látási viszonyok az utastérben.
A magassarkút tartogasd más alkalmakra
Ahogy fentebb már szóba került, a halálos áldozatok jellemzően nem a becsapódás eredményeképpen vesztik életüket, hanem (68 százalékban) a földet érést követően elszenvedett égési sérülésekben, illetve füstmérgezésben. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács kalkuláció ugyanakkor azt mutatják, hogy a balesetek 90 százaléka túlélhető, és az esetek 40 százalékában a korábbi tragédiák is elkerülhetőek lettek volna. Ezeknek jelentős részénél szintén a tűz követelt emberéleteket.
A Lifehacker által idézett szakértő, Cynthia Corbett ezért kiemelte, testi épséged védelmében eleve úgy öltözz fel, mintha ki kéne menekülnöd egy égő gépből, a tangapapucs vagy a magassarkú például csak akadályozni fog. Corbett a harisnyanadrágot, a rövidnadrágot és a szoknyát sem tartja szerencsés viseletnek a fedélzeten. Szerinte az utazás idejére célszerű zárt cipőt és hosszúnadrágot, mondjuk farmert húzni, hiszen több védelmet nyújtanak és nem hátráltatnak a menekülésben.
Amennyiben már kellő mennyiségű katasztrófafilmet láttál, bizonyára nem fog meglepetésként érni, hogy nem árt, ha van nálad egy hosszú ujjú póló vagy egy kabátis. Az viszont talán igen, hogy a szintetikus szövetek helyett a szakemberek 100 százalék pamutból vagy gyapjúból készült ruhákat ajánlják, mivel az utóbbiak nem olvadnak el a hőtől.
Még valami: a zsebedben legyen zsebkendő is, amit szükség esetén benedvesíthetsz, majd az arcodhoz szorítva rögtönzött légzőmaszkként használhatsz.
Hallgasd végig a légiutas-kísérőket
Tudjuk, hogy már milliószor hallottad és baromira unod, de a légiutas-kísérőkrobotszerű mozdulatokkal kísért monológja a javadat szolgálja. Bemutatják, hogy működik a biztonsági öv, a mentőmellény és az oxigénmaszk, elmutogatják, merre vannak a menekülőutak és a vészkijáratok, illetve hogy hol találod a biztonsági kártyát, ami az összes tudnivalót tartalmazza.
Ne hidd azt, hogy neked már nem tudnak újat mondani. A Szövetségi Légügyi Hatóság szerint pont a törzsutasok azok, akik a legkevésbé tájékozottak a repülésről. Szóval, bírd ki azt a pár percet, amíg ledarálják a biztonsági információkat, vess egy pillantást a kártyára, és gondolj ki egy tervet, hogy azonnal léphess, ha beütne a baj.
A plusz 3, mínusz 8 perces szabály
Bizony, itt egy másik szabály is. Ez arra utal, hogy a balesetek zöme (80 százaléka) a felszállás utáni 3 percen, vagy a landolást megelőző 8 percen belül történik. Annak érdekében, hogy mielőbb cselekedhess, ebben az időszakban maradj éber: ne aludj el, ne hallgass zenét, ne vedd le a cipődet, ne kezdj piálni, és hagyd bekötve a biztonsági övet.
Készülj fel a becsapódásra
Tegyük fel, hogy valóra válik a legrosszabb rémálmod és a légiutas-kísérők figyelmeztetnek, hogy készülj fel a becsapódásra. Megvan, hogy mit kell tenned? Na, ezért kellett volna koncentrálni, amikor felsorolták az instrukciókat.
Ha akad még némi időd, Corbett szerint először szabadulj meg a zsebeidben kallódó éles tárgyaktól (toll, ceruza, kulcs, stb.), majd pakold bele őket az előtted lévő ülés alá helyezett kézipoggyászodba. Ezzel megelőzheted, hogy a holmaijaid sérülést okozzanak, és hogy a lábad az ülés alá szorulva eltörjön.
A következő lépés az, hogy felvedd a helyes testtartást. Erre vonatkozóan többféle ajánlás létezik. A British Airways azt javasolja, hogy vesd meg a lábad a padlón, hajolj előre, amennyire csak bírsz és tartsd lent a fejed. Az instrukció arra is kitér, hogy a fejed hátsó részét lehetőleg a domináns kezeddel takard el, majd tedd rá a másikat, és véletlenül se kulcsold össze az ujjaidat. A cél az, hogy ne törjön el az erősebbik karod, amivel kikapcsolhatod a biztonsági övet.
Az amerikai légitársaságok ajánlásai egy kicsit különbözőek: ha van előtted ülés (Figure 1.), tedd keresztbe a kezeid, úgy, hogy közben megmarkolod a háttámláját, a homlokod pedig fektesd a két alkarodra. Ha nincs, hajolj előre ahogy csak tudsz, majd (Figure 2.) ragadd meg a bokád, vagy (Figure 3.) a lábad alatt fogd össze a kezed. Egyúttal győződj meg arról is, hogy elég szoros-e a biztonsági öved.
Fuss, ha kedves az életed!
Bármennyire is nehéz, a becsapódás után próbálj erőt venni magadon, mert a felmentősereg nem fog egyhamar megérkezni. Nem példa nélküli, hogy az utasok egy karcolás nélkül vészelik a zuhanást, a mentőcsapatok mégis holtan találják rájuk, mert abba a hibába esnek, hogy a helyükön maradnak.
A legfontosabb tehát, hogy minél előbb menekülj ki a gépből. Körülbelül 90 másodperced van elhagyni a kabint, mielőtt a tűz eljut hozzád. Ha felkészültél, vagyis olyan ruhákat viselsz, amik nem olvadnak bele a bőrödbe, egy átnedvesített zsebkendőt tartasz az arcodhoz, ami megvéd a füsttől és elindulsz az előzetesen feltérképezett vészkijárat felé, gyakorlatilag mindent megtettél azért, hogy ne hagyd ott a fogad. Illetve van még valami: a Szövetségi Légügyi Hatóság adatai szerint a fitt és életerős fiatalok gyakrabban maradnak életben a szerencsétlenségek során, mint idősebb, túlsúlyos társaik (a menekülési időben akár 31 százalékos eltérés is lehet). Hogy miért? Azért, mert a túléléshez viszonylag gyorsan kell átjutni a keskeny folyósokon és a különféle fizikai akadályokon.
Amint kiérsz a szabadba, már csak egy lépés van hátra. Az, hogy a lehető leghamarabb eltávolodj a géptől, mert a veszély ezzel még messze nem múlt el.
