top of page

Hihetetlen ereje van a "köszönöm" szónak: szinte senki sem gondolná

Miért nem mondjuk, és miért nem kérjük a dicséretet? Pedig szükséges lenne, hiszen csakugyan szárnyakat ad.


Bár alapvetőnek kellene lennie, a köszönöm szó sajnos egyre inkább kezd kiszorulni az emberek szótárából. Az üzletekben, az utcán vagy a munkahelyen is egyre kevesebbszer hallhatod, de a családokban vagy a párkapcsolatokban sem magától értetődő mindig.


Nemcsak a köszönet, de a dicséret is gyakran elmarad, ami miatt sokan elveszítik a motivációjukat, úgy érzik, nem végzik jól a dolgukat, vagy nem becsüli meg őket a másik. De miért van ez így? Miért hangzik el ez a két dolog egyre ritkábban? És miért nem merjük kimondani őket? Erről mesélt a TED előadássorozatának keretében Laura Trice. Az alábbiakban megnézheted a videót, és elolvashatod az előadás magyar változatát is.


A köszönet és a dicséret fontossága


- Azért vagyok itt, hogy elmondjam, miért fontos a dicséret, a csodálat és a köszönetnyilvánítás, valamint, hogy azok hogyan legyenek pontosak és őszinték. Akkor kezdett el érdekelni ez a téma, amikor észrevettem magamon, hogy egészen pár évvel ezelőttig sokszor meg akartam köszönni valakinek valamit, meg akartam dicsérni valakit, vagy én szerettem volna dicséretet kapni, de sosem tettem egyiket sem. Egyszer elgondolkodtam, vajon miért? Nagyon szégyelltem magam. Azután azt kérdeztem meg, vajon én vagyok az egyetlen ilyen? Nyomozni kezdtem hát.

(Magyar felirat elérhető a menüsor jobb alsó szélén)

Egy rehabilitációs központban dolgozom, ahol láthatok olyanokat, akik élet-halál közé kerültek függőségük miatt. És néha csak olyan egyszerű okokról van szó, mint az érzés, hogy valakinek az apja soha nem mondta, hogy büszke lenne rá. De aztán a családjuktól és a barátaiktól megtudják, hogy az apa mindenki másnak elmondta, hogy milyen büszke rá, csak neki nem. És ez azért van, mert fogalma sem volt, hogy a fiának arra van szüksége, hogy hallja.


Kérdem én: miért nem kérjük tehát, amire szükségünk van? Ismerek egy urat, aki 25 éve házas, és nagy álma, hogy a felesége azt mondja neki: "Köszönöm, hogy Te vagy a kenyérkereső, és én itthon maradhatok a gyerekekkel." De sosem kéri. Van egy hölgy azonban, aki jó ebben. Hetente egyszer a férje elé áll, és azt mondja: "Azt szeretném, hogy köszönd meg mindazt, amit a háztartásért és a gyerekekért teszek." És a férje meg is köszöni. A dicséretnek mindig őszintének kell lennie, de ez már az említett hölgy felelőssége. Az egyik barátnőm, April, akivel óvodáskorunk óta ismerjük egymást, mindig megköszöni a gyermekeinek, ha a házimunka rájuk eső részét elvégzik. Azt mondja: "Miért ne köszönném meg, még akkor is, ha ez az ő feladatuk?"


Kiemelt Cikkek
Kövessen (még nem üzemel)
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
Legújabb Cikkeink
bottom of page