top of page

Mindent tagad a szexuális visszaéléssel vádolt magyar könyves házaspár (Kommentár: dr. Regász Mária)

A vádak hamisak! Visszautasítjuk minden állítását.


A Stádium Kiadó holnapján közleményben reagált a könyvkiadót vezető házaspár az őket ért szexuális visszaélések kapcsolatos vádakra. Az előzmény: Follinus Anna költőnő, a kiadó korábbi szerkesztője egy hete a Díványon beszélt részletesen arról, hogy a kiadót vezető házaspár hosszú időn, éveken keresztül bántalmazta lelkileg és szexuálisan.


„A házaspár számára, minthogy áldozatok kiszemelésében volt már tapasztalatuk, hamar egyértelművé vált érzelmi, szellemi kiszolgáltatottságom. Rövid időn belül értésemre adták, hogy támogatásukat csak és kizárólag akkor nyerhetem el, ha teljes valómban alárendelem magam akaratuknak. Amikor a férfi első szexuális közeledését határozottan elutasítottam, megkezdődött a magas szintű manipuláció” – mondta.


A most 33 éves költőnő azt állítja, hogy miután 16 évesen jelentkezett a kiadóhoz egy irodalmi pályázatra, kihasználva kiszolgáltatottságát a házaspár rövid időn belül behálózta, súlyosan manipulálta, amiből tartós szexuális és egyéb zaklatás lett, beleértve a fizikain kívül az agresszió minden formáját. „Rövid időn belül értésemre adták, hogy támogatásukat csak és kizárólag akkor nyerhetem el, ha teljes valómban alárendelem magam akaratuknak. Amikor a férfi első szexuális közeledését határozottan elutasítottam, megkezdődött a magas szintű manipuláció.” Az interjúban Follinus Anna súlyos szexuális bántalmazásról és saját Stockholm-szindrómájáról beszél, amikor azt próbálja elmagyarázni, miért nem lépett ki sokáig a kapcsolatrendszerből.


A cikkben mindenekelőtt lelki manipulációkról van szó. Úgy érzi, pedofília áldozata volt, de olyan állítás nincs a cikkben, amely egyértelműen bűncselekményre utalna. Bár Follinus Anna konkrétan nem nevezte meg a kiadót és annak vezetőit, a szöveg alapján néhány másodperces netes kereséssel könnyen ki lehet következtetni, hogy kikről van szó.


A költő-szerkesztő vádjaira most a Stádium Kiadót vezető házaspár, Lőkös Margit és Kárpáti Kamill a kiadó honlapján egy keretes közleményben reagált – ezt a 444 szúrta ki. A kiadó vezetői ezt írják:


„Férjemmel 48 évet éltünk boldog szerelemben, házasságban.


Azon kevesek, akik valóban ismernek bennünket és a férjem művészetét (az élete legvégén járó író mindent megírt a verseiben, regényeiben), azok pontosan tudják, hogy a vádak hamisak! Visszautasítjuk minden állítását! Az aljasság olyan fokú, előre kiszámított, hogy a férjem politikai börtönökkel terhelt, hosszú életében eddig átélt minden kegyetlen gonoszság és borzalom eltörpült emellett.


Azon sokak, akik semmit nem tudnak vagy „valamit eltorzítva tudni „tudni vélnek” rólunk, bármit elhihetnek a rágalmakból, akármit mondunk.„Sorrendbe állított, leleplező ” interjúkat olvasva, olyan tömegpszichózisban élünk, amely a jogállamiság maradékait is fölemészti.


Mindezekre azt mondjuk: NEM! ELÉG VOLT!


Lőkös Margit és Kárpáti Kamill


Külön szót kell ejtenünk a Stádium Kiadót ért vádakról. Az itt folyó munka szakmai hitelének a megkérdőjelezése nemcsak feleségemet és engem, hanem valamennyi nálunk publikáló írónk, költőnk munkásságának minőségét érinti. A Stádium Kiadónál a megjelenés mindig szerzőink tehetségén, kemény, kitartó munkáján, s az asztalra letett kéziratok minőségén múlott. Megjelenésüket semmilyen más tényező soha nem befolyásolta. Így Follinus Anna köteteinek megjelentetését is költői tehetsége tette lehetővé.


A fentieket szerzőink kérésére tesszük közzé.”

Kommentár: dr. Regász Mária


A helyzet rendkívül nehéz. Ha volt ilyen abúzus, akkor azt évek multán igen nehéz bizonyítani, ha egyáltalán nem lehetetlen.


Emiatt két lehetőség van: vagy hallgat valaki élete végéig, vagy feltárja, ez utóbbi esetben viszont számíthat arra, hogy egyrészt támadások céltáblája lesz, másrészt arra, hogy ha nem tudja bizonyítani az állításait, rágalmazásért elítélik, sőt, ha mindezt hatóság előtt teszi, hamis vád miatt indulhat ellene eljárás. Ez az áldozati oldal. Ha figyelembe vesszük még azon tényt is, hogy az olyan áldozat képviseletét, aki bizonyítani sem tud, igen nehéz ellátni, miután sajnálatos módon például a Pesti Központi Kerületi Bíróság néhány bírája (más bíróságnál ilyenről még nem hallottam) az utóbbi időben több olyan döntést hoztak, aminek a lényege az, hogy a családon belüli erőszak áldozatát képviselő ügyvédet elmarasztalták, mert el merte mondani, hogy ügyfelét egy megerőszakolta, zaklatta, fenyegette, megpróbálta megerőszakolni egy, a bíróság által kirendelt szakértő által megállapítottan nárcisztikus-paranoid-pszichopata személy, aki egyébként őt is évek óta zaklatja/fenyegeti/rágalmazza nagy nyilvánosság előtt. A bíróság álláspontja az volt, hogy miután a zaklatót nem ítélték el, emiatt nem történt bűncselekmény, tehát az ügyvéd sem állíthatja a bírósági eljárásokban, hogy ügyfelét zaklatták/fenyegették/rágalmazták, megerőszakolták, megpróbálták megerőszakolni. Csakhogy az Ügyvédi Törvény köti az ügyvédet, nem teheti meg, hogy míg a perben folyamatosan az ügyfele által előadottakat mondta el, a per lezárta után már másképp fogalmaz, ezzel azt a hamis látszatot keltve, mintha ügyfele hazudott volna. Márpedig a Fővárosi Törvényszék néhány bírája pont ezt várta az ügyvédtől, miután a zaklató személy (aki az ügyvédet is immár 8 éve zaklatja/fenyegeti/rágalmazza nagy nyilvánosság előtt és emiatt bírósági szakban van már a büntetőeljárás a zaklató ellen, ugyanakkor újabb eljárás indult a további zaklatások miatt) személyiségjogi pert is indított az ügyvéd ellen, a bíró közölte az ügyvéddel, hogy kezdjen el másképp fogalmazni, magyarán szólva hagyja cserbe az ügyfelét, sértse meg az Ügyvédi Törvény szabályait, különben számolhat azzal, hogy elmarasztalják.


Így viszont igen kicsi az esélye annak, hogy a családon belüli erőszak, vagy szexuális zaklatás áldozatának képviseletét bárki el merné vállalni, mivel számíthat arra, hogy ha el meri mondani, hogy mi történt az ügyfelével, még őt büntetik meg (megjegyzem igen téves jogértelmezés az, hogy ha nem ítéltek el valakit egy bűncselekmény miatt, akkor azt el sem követték és a hatóságok előtt nem lehet ezekre hivatkozni, ugyanis pont a szexuális erőszak olyan cselekmény, aminek az a lényege, hogy az áldozat sokszor évekig nem mer beszélni róla, pont a Stockholm-syndróma miatt, aminek a lényege, hogy úgy érzi, hogy az őt bántalmazó személyhez kötődik, emiatt évekig nem lép ki a kapcsolatból, vagy nem tud kilépni. A hatóságok előtt tehát igenis lehet rá hivatkozni, tény, hogy nem lehet interneten, nagy nyilvánosság előtt ilyenekre hivatkozni.


Jelen esetben az áldozat, ha nem tárja fel az elkövető személyét, nyilvánvalóan nem vonható felelősségre, még akkor sem, ha az elkövető, vagy egyébként ártatlan személy ismer magára, majd publikálja ezt az interneten, hiszen ha ő nem tárja fel, hogy ő volt az elkövető, vagy őrá gondolt az áldozat, akkor igen kicsi a valószínűsége, hogy ráismernek, ugyanis mindenki számára felismerhetőnek kell lennie az elkövetőnek.


Ugyanakkor azon személyek esetében, akiket alaptalanul vádolnak meg ilyen bűncselekmény elkövetésével, egyetlen lehetőség a rágalmazás miatti feljelentés és a személyiségjogi per megindítása, mivel sajnos akár bosszúból is könnyű elhitetni ilyeneket, ami viszont a célszemély életét teljesen tönkreteheti, a karrierjével együtt. A barátait elveszítheti, a gyermekei ellene fordulhatnak, a munkatársai kiközösíthetik, gyakorlatilag az egész vállalkozása, egészsége, magánélete tönkremehet.


Emiatt mindenkinek azt javaslom, hogy mielőtt elkezdene vagdalkozni ilyen vádakkal, forduljon ügyvédhez, aki el tudja neki mondani, hogy milyen módon tud bizonyítani, minek mi a következménye.

Ha ezt nem teszi, akár több millió forintos kártérítést ítélhetnek meg azon személy részére, akit megvádolt és ha elvállalják a képviseletét, lehet, hogy gyanúsítotti képviselet lesz.


Ilyen esetben a rágalmazó kijelentésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül indíthatja meg a büntetőeljárást rágalmazás miatt az a személy, akit megvádoltak interneten. Ha bíróság/hatóság előtt vádolják meg, akkor hamis vád miatt az elévülési időn belül indíthat eljárást, ugyanígy a polgári eljárást (személyiségjogi pert) szintén az elévülési időn belül indíthatja meg (5 év).

dr. Regász Mária

ügyvéd

Kiemelt Cikkek
Kövessen (még nem üzemel)
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
Legújabb Cikkeink
bottom of page