Hogyan zaklattak szexuálisan a munkahelyemet jelentő éttermekben (Kommentár: dr. Regász Mária)

Update (2017.10.20. 07:41): Alig több mint 12 órája van fent a poszt, de már kapom azokat a kommenteket, üzeneteket, hogy miért nem kúrtam le a zaklatókat. Itt felteszem a kérdést, hogy egy nőnek, akit zaklattak szexuálisan, fel mernék tenni ugyanezt a kérdést? Hát mér' nem hagytad, hogy megkúrjon, mindkettőtöknek jó lett vóna...

Kurvára nincs kedvem úgy kezdeni a bejegyzést, hogy most a holivúdi rendező, meg a Sárosdi színésznő zaklatása miatt blablabla. Arról akarok beszélni, hogy mit él át egy kellemes külsejű férfi pincér manapság.

Először 16 éves voltam, mikor egy női vendég rámarkolt a formás seggemre. Kezdhetném valami ilyen elcsépelt mondattal a dolgot. Élénken él bennem. Nőnap volt, száz bezsongott vidéki 35-40+-os konyaktól és parfümtől illatozó nőnek szolgáltunk fel, chip-and-dale show mellett. Miután az olajostestű srácok elhúztak a vérbe, a begerjedt nők a felszolgálószemélyzetet taperálták, de gátlástalanul. Igazából ez a dolog még nem hagyott bennem mély nyomot, ami miatt rosszul alszom, vagy aludtam. Sokkal inkább bántott a dolog, hogy a szőke nagymellű csaj, a kollégát tapogatta és nem engem. Viszont ez az első eset amire konkrétan emlékszem és ez egyáltalán nem az utolsó.

Nem sokkal később ugyanezen a helyen egy esküvőn szolgáltam fel, s hajnaltájt a már erősen részeg csapat áttornyosult a pulthoz. Az egyik csaj nem tart a többiekkel, ő ottmarad beszélgetni. Udvariasan jelzem, hogy én hátramegyek dohányozni, pár perc és jövök. Persze ő is megjelenik, rágyújt, próbál kezdeményezni, fizikai kontaktusba kerülni, de még mindig lerázom. Erre egyik pillanatról a másikra nekemront, a falhoz nyom, rúzsos száját az enyémnek tolja, s közben a farkamat masszírozza. Kértem, hogy hagyja abba, de nem tette, így kénytelen voltam erőteljesen ellökni magamtól. Erre beszól, hogy ugye tudom, hogy a rúzsnyomok miatt simán hazudhatná azt, hogy molesztáltam. És röhögve visszament és megivott hat deci vilmost. Mire hazaértem, én is röhögtem.

Protokoll pincér voltam a szülővárosomban egy nagyobb termelői gyárban. Néha ha jöttek a német tulajdonosok, a kistárgyalóba kellett megterítenem, aláírni titoktartási nyilatkozatot, majdnem a seggembe is felnéztek, hogy hátha poloskának alcáztam valamelyik betyárkörtét. Ettől független szerettem mert 2-3 óra alatt végeztem és majdnem annyit fizetett, mint máshol egy teljes munkanap. Itt az egyik igazgatósági tag, egy igazán visszataszító, ám kétségkívül domináns nő próbálkozott. A kistárgyaló mellett volt egy előkészítőkonyha, itt tálaltam és intéztem az előkészületeket, meg persze az ebéd végeztével a takarítást, mikor megjelent a nő. Azt mondta, hogy borzasztóan beindította ahogy ott hajlongtam és már két kezével a tapogatott is. Mondtam, hogy én ezt nem szeretném. Elővett egy húszezrest, hogy ezért talán meggondolom magam és letette a konyhapultra, s már az ingemet gombolta, másik kezével a hátsómat simogatva. Először próbáltam játékosan kimozdulni az érintései alól, de ez csak jobban beindította, s hatalmasat harapott a kulcscsontomhoz. Itt jött el az a pont mikor menekülőre fogtam. Volt a gyárépületnek egy menzája, ahol a melósok ebédeltek minden nap, ott volt az öltözőm, elszívtam vagy három cigit, mikor a főnököm hívott, hogy azonnal menjek át hozzá. (Elég nagy vendéglátóbirodalom volt akkoriban a cég, három étterem, party service és két gyár étkeztetése volt a feladatunk.) Mondta, hogy felhívták a gyártól és jól lebaszták, ugyanis én modortalanul viselkedtem, büdös voltam és megsértettem az egyik vendégüket, amiért lehet, hogy többmilcsis üzletet buknak. Elmeséltem neki az én sztorimat, szerencsére a kulcscsontomon jól látható harapásnyommal tudtam is igazolni azt, de így sem hitt nekem. Bár ki nem rúgtak, de nem mehettem többé protokoll ebédet felszolgálni, pedig a német tulajokkal jó haverságban voltunk, tekintettel arra, hogy közel két évig voltam itt és az egyik panzió ami a birodalomhoz tartozott szokta biztosítani a szállást, szintén a munkahelyem volt. Ez volt az a pont ahol elkezdett zavarni a sok női közeledés.

Következő megállónk az a Panzió ami az előző bekezdésben is szerepet játszik. Egy nagyon gazdag német család érkezett, ahol a feleség Magyar volt, a panziótól nem messze volt varróüzemük. A nő ott dolgozott, aztán eljutott a tulajig, s mára már boldog családként tengődnek. Két gyerkőc volt, akik hamar elaludtak, de a felnőttek tolták az unicumot mintha muszáj lenne. A pali nem is kicsit tolta túl, egy erőteljes hányás után felment, s még az étteremrészben is hallottuk ahogy horkol. A nőci viszont még bulikázott volna, de rajtam kívül nem igazán volt társaság. Megengedtem neki, hogy a pultnál dohányozzon, s én csak sorra adtam a fehérbor unicum kombót. Nem mondom kellemes társaság volt, az eddigiektől eltérően pedig kifejezetten csinos is, de azt már egyáltalán nem akartam, hogy magáról a gombokat reptetve letépje a blúzát, hogy a következő mozdulattal átkarolva engem, mentolos cigivel keveredő vörösboros-unicumos nyelve meztelencsigaként hatoljon a torkomig. Először csak nyugtatni próbáltam, hogy a férje bármikor lejöhet, nem kéne, de csak vadabb lett és már konkrétan bugyi-melltartóban ült a pulton várva, hogy fejemet a combjai közé tolhassa, de mikor realizálta, hogy nem fogja megkapni tőlem azt amit akar, pofon vágott és megfenyegetett, hogy ha bárkinek elmondom kirúgat, ő itt 10 éve törzsvendég és amúgy is pokollá teheti az életem. Felmutattam neki a pult végében ágaskodó biztonsági kamerára, hogy ráutaló magatartás hiányában az egész csak neki lesz terhes. Itt már nagyon-nagyon zavart és tényleges zaklatásnak éreztem az egészet.

Egy év telt el körülbelül, mindenféle zaklatás nélkül, mikor szezonmunkát vállaltam. Itt a főnök és a felesége folyton veszekedtek, de mindketten úgymond a bizalmukba fogadtak. A feleség egy idő után elkezdett kacérkodni velem, nem kicsit. Először csak itatni próbált, de amikor kicsit kapatosabb volt, vagy éppen a férj nem volt ott, akkor egyáltalán nem titkolt szándéka alapján akarta, hogy akár a söntésben megkúrjam. Én nem vagyok egy félős ember, de ott és akkor ténylegesen tartottam attól a nőtől. Olyan szintű átszellemülés járta az az egész csajt, hogy az újhullámos horrorfilmeseknek ezt kéne tanmesében mutatni a pszicho karaktereknél. A tapasztalatom az volt, hogy viccelődéssel el lehet kerülni az ilyen helyzeteket sértődés vagy munkahely vesztés nélkül, de itt nem sikerült. Egyik este a szokásosnál is jobban összevesztek a férjjel, mindketten beittak mintha nem lenne holnap és a nő úgy rámvetette magát, hogy konkrétan meghúzódott a csuklóm, a csípőm úgy nekivágódott az ajtófélfának, hogy hetekig lila volt, s ő már konkrétan a nadrágba nyúlt be, nem csak kívülről simogatta a brét. Amikor lejjebb hajolt, hogy övemet kioldva szabaddá tegyen láttam meg a lehetőséget a menekülésre, de nem igazán jött össze, egy Campari-s üveggel felémsuhintott, ami bár bennem nem tett nagy kárt, az üveg elrepült s ahogy a földre érve szilánkokra tört, a hatalmas csörömpölésre valami megkattant benne és hirtelen úgy tett mintha semmi nem történt volna. Megparancsolta, hogy takarítsak fel, majd másnap tudtomra adta, hogy mondjak fel azonnali hatállyal, mert ha neki kell az urát megkérni, hogy kirúgjon az bonyolítja a dolgot és nem ő fog rosszabbul járni. Itt kezdett körvonalazódni bennem, hogy abbahagyom az egész vendéglátást a gecibe, vagy elmegyek kocsmába ahol majd mérem az alkeszeknek a fröccsöt ott nem ér majd ilyen inzultus.

Persze nem is tévedhettem volna nagyobbat, egy autóbuszállomás pici kocsmájában vállaltam munkát, reggel ötkor kezdtem és este 11-kor végeztem. A tulajdonosi kör, egy jópofa házaspár volt, úgy tűnt, hogy velük nem lesz probléma. Persze először kétkedve vettek fel, mert főként lányokat alkalmaztak, de tapasztalatom, megnyerő személyiségem és a tény, hogy azonnal munkába tudok állni sokat dobott a latba, így végülis elkezdtem ott melózni. Nem volt gondom vele, de a főnökasszony itt is rám szállt. Mondjuk hozzáteszem, hogy ő volt a legszolidabb az egészben, tulajdonképpen nem is zaklatott, hanem szimplán nyíltan megmondta, hogy szereti a fiatal fiúkat, a férjével ezeréve nem olyan a szex és hát nagyon el tudná képzelni. Ő egyszer ért hozzám, akkor is csak valami laza vállsimogatás volt, semmi mögöttes tartalommal, viszont rendszeresen kacsintgatott meg megjegyzéseket tett, pl ha hajoltam, vagy nyújtozkódtam a polcon valamiért, állandóan jött a riszáld, meg társai. Mondjuk tényleg hozzáteszem, hogy ez abszolút nem zavart, a csaj tényleg egy nyílt, belevaló vagány csaj akinek a személyiségéből fakadóan tényleg nem tudtam haragudni rá, de ettől független hosszasan kényelmetlen volt. Egy idő után az volt a mániája, hogy pucsítgatott, meg amikor a férjével volt, direkt incselkedett és azt élvezte, hogy zavarba hozhat. Ezzel még együtt tudtam volna élni, de itt a férj jött be a képbe, mert szöget ütött a fejében, hogy én kezelgetem a feleséget, így végül elejét véve a balhénak, egy szép szilveszteri napon leléptem.

Következő munkahely, egy igen forgalmas és fancy kávézó étterem volt, ahol a kávézó részen 3, az étterem részen pedig 4 csaj dolgozott a placcon. Én az étterem részen voltam és merőben más jellegű lett a végkifejlet mint az eddigi sztorik. Itt az egyik csajjal összejöttem, toltunk pár menetet a tálalópulton, meg az egyik asztalon, aztán viszonylag lecsendesedett a láng, hetekig nem voltunk egymás mellé beosztva, aztán egyszer bejött zárásra, hogy neki most szüksége van egy ordas nagy kefélésre. Ugye itt kölcsönös szimpátia alapú kapcsolatról beszélünk, szóval ezzel nem is volt gond, de a csaj elkezdett féltékenykedni és zárás közben megjegyzéseket tenni, hogy én biztos jól elvagyok itt a többi csajjal és társai. Aki találkozott már féltékeny nővel az el tudja képzelni a fejemhez vágott sértéseket és gyanúsítgatásokat, aki meg nem annak kár is lenne felvázolnom. Bármi is történt csak szex-el lehetett lecsillapítani. Körülbelül egy hétre rá, egy szabadnapomon megjelent az akkori albérletemben, teljesen váratlanul, hogy ő nem bírja ezt, vagy vállaljuk fel vagy hagyjuk békén egymást. Én az utóbbira szavaztam amivel megindítottam a lavinát. Murphy gondoskodott róla, hogy innentől szinte folyamatosan egymás mellé legyünk beosztva, s elkezdődtek a megaláztatások. Ő volt a főpincér, s én úgymond a beosztottja. Először csak a vendégek előtt baszott le minden faszságért, később pedig ha úgy volt ordas nagy pofont kaptam csak úgy. Én soha nem ütöttem meg nőt (kivéve thai-box meg karate edzésen, de higgyétek el azokat a csajokat nem kellett félteni), így én egy darabig tűrtem. Aztán a sok feszkó miatt tényleg elkúrtam egy rendelést nagyon, teljesen más ételeket adtam le a konyhára mint amiket a vendég rendelt, s ekkor elkezdett üvölteni, löködni, pofozni, majd a végén a rosszul megrendelt ételt felém dobálni tányérostól. Mondanom sem kell, bárki aki látta az esetet mindenki számára egyértelmű volt, hogy a csajnál komoly mentális problémák vannak, de ettől még a helyzet erőteljesen szopóág volt. Innen végül mindketten elmentünk, a csajjal azóta sem beszélek, bár bejelölt fél éve fészen, de baszok rá.

Tulajdonképpen kevesebb mint két év alatt, a fenti hét incidenst megélve úgy gondoltam, hogy nem tudok a dolog ellen tenni, elmesélni nem nagyon akartam senkinek, egyrészt egy férfi ilyenkor csak azt kapja meg, hogy hát miért nem kúrtad le, a kihagyott lyukért nagyobb savazás jár szinte mint a nemzeti válogatott által kihagyott tétmeccses döntőgólért, így hagytam a faszba. Mondjuk annyira nem rázott meg, nem voltak trauma, csak egyszerűen már feszkó volt bennem, hogy konkrét munkahelyeket kell otthagynom más ember faszsága miatt. Egészen az utolsó esetig így gondoltam.

Itt már a saját éttermemben dolgoztam, a hatékony ügymenetért én voltam a felszolgáló is. Ez egy egyetemisták által szívesen látogatott hely volt, esténként buli előtti izzításra, vagy ha valami könnyűt akartak enni, amit később problémamentes kihányni. Itt ismerkedtem meg egy csajtársasággal, akik az egyetemi erőszakgyár melléktermékei, a fancybe csomagolt, álértelmiségi sznob parasztlányok. Teljesen normálisnak gondolták azt, hogy miközben tányérokkal és italokkal megpakolt tálcákkal szlalomozok köztük, rámarkolnak a zacsimra, vagy éppen nadrágon keresztüli prosztatamasszázsban részesítenek. Direkt lespriccelték a fehér ingem vízzel, hogy átüssön a mellbimbóm és közben persze jöttek a dumák, hogy csípkedném, szopkodnám stb. Itt fontosnak tartom megemlíteni, hogy szeretem a csajokat, szeretek perverzkedni meg minden, de amikor az ember próbál saját erőből egy éttermet felépíteni egy ilyen illusztris társaság nem igazán tesz jót az üzletnek. Ahogy az sem, hogy mikor a teraszon ülnek és én viszem ki a párnát, ezek a kispicsák épphogy csak egy centire emelik fel a seggüket, majd hangosan megjegyzik, hogy nyugodtan csúsztasd be, tedd be nekem, tedd be alám. Persze úgy, hogy mindenki hallja. Ez egy idő után rém kínos és megalázó is. Meg is kértem őket, hogy szívesen látjuk őket, de ha mindenképpen így akarnak viselkedni akkor inkább menjünk el bulizni, vagy valami (én hülye), de az étteremben ne. Elmentünk bulizni, ahol hozták ezt a viselkedést, a megivott piával meg csak fokozták, de ezen kívül más így nem történt. Írtó prosztók voltak bazmeg, a folyamatos nyílt szexuális beszólások, amelyben azt tárgyalták, hogy hogy szeretik, ha szanaszét basszák őket, még oké egy bizonyos fokig vicces is, de ennek fokozása már egy idő után tényleg sok. Aztán hát, hogy hogy nem az est persze úgy ért véget, ahogy egy kanos csávó elképzeli, mikor szexuálisan túlfűtött lányokkal megy el bulizni, valakik ott össze fognak gabalyodni. Viszont készültek fényképek, a szexből kimaradó barinők jóvoltából. A képek pedig zsarolásra lettek felhasználva, leginkább felém. Én mondjuk leszartam volna ha az éppen orgiázó fejemet megismeri az amatőrpornómegosztók világa, de a két másik csaj már mást gondolt erről, viszont a jóarc barátnők őket is fenyegették, zsarolták, egy idő után már pénzzel is, ami eszméletlen nagy feszültséget szült. A két főkolompos csaj, a fényképek kinyomtatott verzióival egyszercsak megjelentek az étteremben, s szóltak, hogy zárjak be, különben a harmadik barátnő a postán feladja a leveleket a résztvevő csajok szüleinek. Jókisfiú Szerda Úr mit csinál? Hát bezár bazmeg. Erre az egyik csaj elkezd fogdosni, pofozni, meg ilyen mindenféle szadócuccozni, a másik meg kamerával veszi. Persze ez csak elgondolás volt, ugyanis nekem tele lett a faszom, ezekkel a parasztlányokkal, akik rajtam akarják kiélni magukat és bár nem vagyok rá büszke, de olyan kibaszott nagy sallert kevertem le az egyiknek, hogy fordultával azonnal kicsavartam a kezéből a kamerát, amit a földhöz kúrtam, majd megfenyegettem őket, hogy az MSN logból, emailekből és iwiwi üzenetekből álló zsarolásaikat azonnal eljuttatom a rendőrségre, ha nem takarodnak el a gecibe és ha nem hagyják békén a másik két kiscsajt. Nyomatékosításképpen azt is mondtam nekik, hogy ha még egyszer az üzlet közelében látom őket akkor is jön a kékvillogó.

Hosszú ideje irodai munkát végzek, ahol jellemzően 40+-os korosztály vesz körbe, s megtanultam azzal élni, hogy élcelődés tárgya vagyok. Végigmérnek, beszólnak, tapogatnak és megjegyzéseket tesznek arra, hogy miket tehetnék velük. A mai napon, mielőtt ezt a posztot elkezdtem írni, s ami tulajdonképpen az egész triggere volt, az az, hogy megállt velem szemben az elvált anyuka, jelentőségteljesen végigmért, megkérdezte, hogy cigizni megyek, majd miután igennel válaszoltam, tudtomra adta, hogy lehet, hogy ő is rászokik, mert szívni nagyon tud.

Nem vagyok ezzel egyedül, nem vagyok kivétel sem, egyszerűen csak tele a tököm azzal, hogy bárhova is megyek a világban, folyamatosan ilyen helyzetek kereszttüzében vagyok. Nem állítom, hogy minden nő zaklató, de azért örülnék neki, ha bizonyos nők nem élnének vissza azzal, hogy puncival születtek...

Eredeti Cikk: http://vendeghanyas.blog.hu/2017/10/19/hogyan_zaklattak_szexualisan_a_munkahelyemet_jelento_ettermekben

Kommentár: dr. Regász Mária

A zaklatás sajnos mindennapos és mindenhol, mivel senki nem tesz ellene. A média lehozza ezeket a cikkeket, de amikor konkrét ügyről van szó és az áldozat segítséget kér, többnyire elmenekülnek a történetből, mivel a zaklatóktól azért ők is félnek. Egy ismert televíziós társaság az egyik esetben egyenesen közölte, hogy ők nem merik leadni a sztorit, mert nem szeretnének ők maguk is a zaklató áldozataivá válni. Eközben a jogalkotó nem lép, a zaklatók évekig zaklathatnak valakit büntetlenül, sokszor még költségmentességet is kapnak hozzá.”

dr. Regász Mária

ügyvéd