Bíró, ülnök, ügyész összehajol: a védő bolond (Kommentár: dr. Regász Mária)
A Budapesti Ügyvédi Kamara hírlevelében jelent meg az alábbi cikk:
Bíró, ülnök, ügyész összehajol: a védő bolond (2017. június 01.)
.
Az alkotmányjogi panasz alapjául becsületsértés vétsége és más bűncselekmény miatt indult büntetőügy szolgált. Az indítványozó feljelentésében előadta, hogy korábban védőként járt el egy büntetőügyben, amelynek tárgyalását követően az eljáró bíróság tanácsának elnöke, a tanács ülnök tagja, valamint az ügyész a tárgyalóteremben visszamaradtak. Az indítványozó részére később, véletlenül kézbesített hangfelvétel tanúsága szerint a bíróság tagjai és az ügyész beszélgetést folytattak az ügyről, amelynek során olyan kijelentéseket tettek az indítványozóra, hogy "nem normális", "bolond", "katasztrófa". A vádképviseleti feladatokat ellátó ügyész megjegyzése szerint az indítványozó "olyan szinten ferdíti a valóságot a szakvéleményben, hogy…". Az indítványozó védőbeszédében felolvasta a hangfelvétel feljelentés tárgyát képező részeit. E feljelentés alapján eljáró járásbíróság értékelése szerint a feljelentett cselekmény azért nem bűncselekmény, mert az elkövetőek szándéka nem terjedt ki arra, hogy az elhangzottakról rajtuk kívül állók is tudomást szerezzenek. A járásbíróság ilyen indokok mentén a büntetőeljárást megszüntette.
Kommentár: dr. Regász Mária
Azt ugyan nem tudom, hogy a cikk melyik kollega jelzése alapján született, és melyik kollega az „áldozata” annak, hogy el merte látni a munkáját, de álláspontom szerint több probléma merült fel.
Az egyik az, hogy az Alaptörvény eleve védelemben részesíti a védőt:
XXVIII. cikk
(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
Igaz, csak a védelem során kifejtett véleménye miatt, azonban ezt követően olyan megtorlásban lehet része az „igazságszolgáltatás” tagjai részéről azért, amit védőként elmondott, hogy egész életében bánhatja, ha védőként meg mert szólalni a tárgyalóteremben.
A másik az, hogy amennyiben ezen védő közli az ügyésszel, ülnökkel és bíróval, hogy "nem normális", "bolond","katasztrófa"., akkor ellene fegyelmi eljárás indul és etikai vétség miatt elmarasztalják, annak ellenére, hogy ezek a kijelentések pont alkalmasak arra, hogy a védő ne merje a védelmet hatékonyan ellátni, épp azért, mert senki nem szeretné, ha a bíró/ülnök/ügyész
"nem normális", "bolond", "katasztrófa” címeket aggatna rá. Ráadásul ha a bíró/ülnök/ügyész egymás közt ilyeneket mond a védőre, nem várható, hogy majd baráti körben ne említenék meg ugyanezt, de egyébként sajnálatosnak tartom, hogy annak ellenére, hogy a cselekmény tényállásszerű (hiszen más előtt, becsület csorbítására alkalmas kijelentést tettek) a bíró/ülnök/ügyész védelme érdekében kitalálják, hogy ez aztán mégsem bűncselekmény, míg mást elítélnek azért, mert mondjuk megírja az anyósának, hogy azért nem meri meglátogatni, mert a fia zaklatja és fenyegeti, akkor ezért elítélik annak ellenére, hogy a zaklatása miatt folyik az eljárás, vagy az ügyvédet azért elítélik, mert elmondja, hogy az ellenfél zaklatja/fenyegeti/rágalmazza és több alkalommal életveszélyesen megfenyegette, a bíró pedig nem ismeri az ártatlanság vélelmének fogalmát, ezért azzal az indokkal ítéli el, hogy az ellenfelét még nem ítélték el jogerősen az életveszélyes fenyegetés miatt. Igaz, erre csak azért nem került sor, mert az ügyészség is fél a bíróság pedig egy év alatt nem volt képes tárgyalást kitűzni az ügyben, merthogy itt is folyamatban van a zaklatás miatti eljárás az ellenfél ellen.
Megjegyzem, hogy sajnálatos módon tényleg előfordul, hogy egy-egy kollega nem kellően jártas egy-egy kérdésben, de ugyanez elmondható a bírókról/ügyészekről is, hiszen sokszor fordul elő, hogy az ügyészség szerint nem bűncselekmény ami tényállásszerű és jogellenes és más kizáró ok sincs, mégis megszüntetik az eljárást.
Szóval az igazságszolgáltatás ilyen, nemhogy igazságot nem szolgáltat, de még jogot sem, merthogy a jogszabály eléggé egyértelmű, de döntse el mindenki maga egyrészt azt, hogy ha róla mondanák, hogy : "nem normális", "bolond", "katasztrófa” akkor azt becsületsértőnek tekintené-e.
Illetve, hogy a Btk. szerint ez bűncselekmény-e:
Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben Nagykommentár Tárgyszó
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha pedig úgy döntenek, hogy igen, akkor javaslom, hogy a kettős mérce elkerülése érdekében forduljanak a Budapest Környéki Törvényszék Elnökéhez, mert nem hiszem, hogy az növeli az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, ha a bírók/ülnökök/ügyészek által elkövetett cselekményeket csak azért nem büntetik, mert azt bíró/ülnök/ügyész követte el, míg ha egy ügyfél vagy egy ügyvéd, akkor persze bűncselekmény.
Sajnálatos módon ilyen és ehhez hasonló ügyek tömegével tudnék szolgálni.
dr. Regász Mária
ügyvéd
