Elszigetelés

A nárcisztikus manipuláció egyik formája, hogy a nárci szép lassan elszigetel a világtól: a családodtól, a barátaidtól, a hobbidtól, a munkádtól, mindentől, ami akadályozza, hogy csak körülötte ugrálj. Úgy csinálja, hogy a folyamatot magát biztosan nem fogod észrevenni. Nagyon apró lépésekben zajlik ugyanis a dolog. Mint a vonatsínek: ugyanarról a pályaudvarról indulnak, csak az egyik Párizsba megy, a másik meg Kijevbe, és mire rájössz, hogy rossz vonaton ülsz, már rég sok száz kilométerre van a másik vonat.


A napi mókuskerékben forogva, cipelve a hétköznapokat (gyerek, háztartás, munka és a nárcid legyezgetése pálmaágakkal), föl sem tűnik, hogy

  • már nem találkozol a barátaiddal,

  • 10-ből 9 találkozót ezért vagy azért le kell mondanod,

  • nem csinálod a korábban gyakran és jól űzött hobbidat,

  • a családod sátoros ünnepeken lát csak, holott egyébként nagyon is jóban vagytok,

  • feleannyit teljesítesz a munkahelyeden, mint korábban.

Persze, hogy kevés idő van ezekre - gondolod - hiszen sok a tennivaló. Igen, de ezeknek nagyjából a 70%-át a nárcid jóvoltából cipeled. Ő tette a hátadra, nem te vetted magadra, és mivel hátul nincs szemed, gyakran észre sem veszed, hogy ezt vagy azt is te viszed HELYETTE. Mert a retorika eközben az, hogy ő mennyi mindent csinál HELYETTED, hogy neked jobb és könnyebb legyen. És te nagyon hálás vagy ezért.


Szóval hogy néz ki ez a bizonyos elszigetelés a gyakorlatban? Lásd alább:


  1. Egy hónappal előre sikerült végre leszervezned a külföldön élő, és csak kétévente hazaruccanó barátaiddal egy találkozót. Mivel két éve nem találkoztatok, előre várod és örülsz neki. Minden remekül alakul, a nárcid hazahozza a gyerekeket az iskolából, és biztosít róla, hogy természetesen vigyáz rájuk, amíg te jól érzed magad. Apróbetűben hozzáteszi (ezt közben már meg sem hallod, mert nagyon örülsz, hogy végre ki tudod tenni a lábad a lakás ajtaján, ráadásul a rég látott barátaiddal fogsz találkozni), hogy azért ha lehet, siess haza, mert a gyerekeknek nagyon fontos, hogy az esti mesét te mondjad. Te mondjuk nem terveztél esti mesére hazaérni, mivel este 6-kor találkoztok a barátaiddal, és 8-kor jön az esti mese. Rémlik, hogy előre szóltál arról is, hogy egész estés programra mész, de ő erre persze nem emlékszik. Na, nem baj, majd megoldja, megpróbál helytállni, menjél csak. 5 perccel indulás előtt a lábára ejti a baracklekvárral teli fazekat. Eltört a lábujja, vagy legalábbis úgy érzi (vö. Értelmező kéziszótár, de az tegnap esett a lábára, azt ma már nem lehet újra eljátszani). Szörnyen fáj, jeges borogatás, nézed, hogy tényleg eltört-e, de semmi sem utal erre. A konyha úszik a baracklekvárban, nekiállsz feltakarítani, hiszen miattad történt az egész (ha ugyanis nem akartál volna elmenni bulizni, nem neki kellett volna levenni a tűzről még a lekvárt is). Amikor 18:30-kor kilépsz az ajtón már borzasztóan furdal a lelkiismeret, hogy cserben hagyod a gyerekeidet is és a férjedet is azért, mert bulizni akarsz. Legközelebb százszor is meg fogod gondolni, hogy elmenj-e valahová.

  2. Üres a hűtő, és te engedélyt kérsz, hogy megejthesd a havi nagybevásárlást. Ehhez neki kell a gyerekekkel lenni nettó 1,5 órán keresztül. Amikor megteszed az igénybejelentést, a válasz egy sóhaj, hogy hát rendben van, menj, de ha lehet, inkább ne ma, mert neki nagyon fontos dolga van. Oké, akkor vacsorára háztartási kekszet esztek a maradék száraz sajttal, de nem baj, mész holnap. Másnap bejelented, hogy ma mennél bevásárolni, de ekkor:

  • A) verzió: kiderül, hogy sajnos elfelejtette mondani: egy nagyon fontos programra kell elmennie, amit sajnos nem hagyhat ki, mert ezértmegezért. Oké, de már nem tudsz mit adni a gyerekeknek enni, ezért felöltözteted őket, és elviszed őket is bevásárolni. A bevásárlás gyerekekkel 1,5 óra helyett 3 óráig tart, a végén pedig kissé zilált elme- és idegállapotban fogod magad után húzni üvöltő gyermekeidet (mármint te is zilált állapotban leszel és ők is). Amikor hazaértek, a nárci a számítógépe előtt fog ülni. Te csodálkozol, mert az még a zilált elmeállapotban is rémlik, hogy azt mondta, nagyon fontos programja van. Megkérdezed, nem ezt mondta-e. De igen, és oda is ment, de kiderült, hogy potyára, mert nem is ma van, ezért hazajött, de most eléggé ki van borulva, hogy fölöslegesen mászkált föl-alá, 5 perce ért haza, ráadásul tömegközlekednie kellett, mert te elvitted a kocsit.

  • B) verzió: sikerül elmenned, majd amikor 1,5 óra múlva hazajössz, azt látod, hogy a gyerekek mellett ülve sóhajtozik, és arról panaszkodik, hogy el kellett volna intéznie valami nagyon fontosat, de sajnos túl sokára értél haza, így már késő.

  • C) verzió: sikerül elmenned, de mire hazaérsz, az otthonmaradók közül valaki gipszben fekszik, mert valami szörnyű tragédia történt.Bármelyik verzió folyománya, hogy legközelebb már attól is görcsbe fog állni a gyomrod, hogy be kell jelentened bármilyen, a lakás négy falán kívül intézendő dolgodat.

  1. Családi ünnep a láthatáron, előre lefixált időpontban. A te valamelyik családtagod az ünnepelt. 10-ből 9-szer a nárciddal éppen indulás előtt fél órával fog történni valami tragédia (tetszőlegesen választható, hogy éppen mi: kibicsaklik a bokája; tüdőgyulladást kap; rájön a hasmenés; szörnyű migrénje lesz; szupersürgős munka érkezik pont indulás előtt; kilyukad a cipője; nem találja a szemüvegét; elvágja a konyhakéssel az ujját). Így végül csak te mész és a gyerekek. De csak ha nem kell otthon maradni, és őt ápolgatni.

  2. Megkéred, hogy az elkövetkezendő 1 hétben segítsen abban, hogy megírhasd és leadhasd azt a pályázati munkádat, amivel egy csomó pénzt keresnél/új állást kapnál. Annyit kérsz, hogy minden délután hozza el a gyerekeket az intézményből, és tegye meg, hogy elmosogat. Megígéri, és hosszan kifejti, hogy tudja, ez neked mennyire fontos. Azon a héten 5-ből 4-szer te hozod el a gyereket, mert sajnos csak hétfőre tudta szervezni a fogorvost, pont délutánra, nagyon fájt a foga, ezt megértheted; kedden sajnos telefonált az anyja, hogy nagyon kéne neki egy kis segítség, nem mondhatott nemet; szerdán sajnos a Náncsi néni (huszonhatod-nagynéni) leesett a lépcsőn, és ugyan a gyerekei bevitték a kórházba, de muszáj volt meglátogatni, nehogy érzéketlennek tűnjön; a csütörtökről előre szólt, hogy aznap biztos nem fog menni (nem emlékszel erre mondjuk); és pénteken végül elhozza őket. Fanfárszó, hangos taps.


Az elszigetelés apró lépései egyébként már a kapcsolat kezdetén elindulnak, de akkor nem a fentiekhez hasonló formában. A fentiek helyett olyanokat fogsz hallani, hogy ő annyira szeret téged, hogy neki kín minden egyes nélküled töltött pillanat, és bár megérti, hogy a barátaid/családod/hobbid/munkád neked nagyon fontos, és támogatja is ezeket, de kérlek, kérlek, siess haza hozzá, mert ő már nagyon vár. A feketeöves nárci nem mondja, hogy siess haza hozzá, mert már nagyon vár, hanem amikor bejelented, hogy ide vagy oda mész, akkor ő kedvesen megölel, és azt mondja, hogy menjél csak drágám, finom vacsorával várlak ekkor és ekkor. A megnevezett időpontban te még nem szerettél volna otthon lenni. De ezek után sietni fogsz haza, nehogy kihűljön a vacsora, amit érted és neked főzött az a drága és figyelmes ember.


Az elszigetelés egyetlen célja, hogy megszűnjön körülötted minden olyan emberi kapcsolat, ami veszélyt jelenthetne rá. Vagyis arra, hogy kellő figyelemmel, módon és mennyiségben tudd körbelegyezni a pálmalegyezővel.


Eredeti Cikk: http://narciszkertesz.blog.hu/2017/04/27/elszigeteles

Kiemelt Cikkek
Kövessen (még nem üzemel)
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
Legújabb Cikkeink