A kapcsolattartás pótlásának szabályai és eljárása

A kapcsolattartás pótlásáról a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet (Gyer.) rendelkezett 2014. március 15 előtt


A 30. § (8) bekezdés szerint: Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha

a) az a kapcsolattartásra kötelezett miatt maradt el,

b) az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.


A gyermek betegsége miatt elmaradt kapcsolattartás a jogosultnak nem róható fel, tehát az ilyen ok miatt elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha ez nem történik meg, akkor a gyámhivatal szankcionál is (egyébként ha a gondozó szülő pótol, akkor nincs szankció).

A gyámhivatali elmarasztaló határozat tehát nem elegendő, a pótlásról is rendelkezni kellett korábban is és most is a Ket. 72. § alapján:

72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell

df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,

(2) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da), df)és dg) alpontjában, e) pont ec), ef) és eg) alpontjában, f) és g) pontjábanmeghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés d) pont dc)-de) alpontjában, valamint e) pont ee) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.


Tehát a végzésnek is tartalmaznia kell a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét amit célszerű úgy megjelölni, hogy a pótlást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a gondozó szülő az elmaradt kapcsolattartást pótolni.

A Ket. 134. § d) és e) pontja szerint a cselekményt

d) ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki,

e) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.


Ebből a bírságot a gyámhivatal alkalmazza, a karhatalmi végrehajtást nem (ami persze jogszabálysértő). Míg a bírságot alkalmazza, addig a határidő tűzést nem, erre indoka nincs.

A 135. § értelmében:

(2) Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi.

A jogszabály itt is kitér a határidőre.


A mostani (2015. 07. 13-i) szabályozás szerint:

149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 30. §

(4) Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.


4:182. § [Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása]

(2) A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.


Tehát a jogosult dönti el, hogy a hat hónapos határidőn belül mikor pótolja az elmaradt kapcsolattartást (a neki alkalmas időpontban), amit megtehet úgy is, hogy az egyik kapcsolattartást meghosszabbítja az elmaradt időtartammal.


Ez akkor is így van, ha a bírósági végzésben a pótlásra más időpontot, módot határoztak meg, ugyanis a bírósági döntés nem lehet ellentétes a hatályos jogszabályokkal (minthogy a bíróság csak alkalmazza a jogszabályokat, nem ő hozza azokat, tehát ha a bírósági döntés jogszabállyal ellentétes, a jogszabályt kell alkalmazni, ami viszont lehetőséget ad arra, hogy 6 hónapon belül pótolja a különélő szülő a neki fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást).


Így most az a helyzet állt elő, hogy a 2014. március 15-e előtt elmaradt kapcsolattartást mostantól 5 évre visszamenőleg bármikor lehet pótolni szintén az akkori szabályok alapján (miután a gyámhivatalok nem hajlandóak a pótlást elrendelni a jogszabályok ellenére sem, ezért a különélő szülőnek egyetlen lehetősége az, hogy önhatalmúlag pótolja a kapcsolattartásokat, vállalva ezzel, hogy esetleg elmarasztalják, miután pedig ha egybefüggően pótol, ez csak egy figyelmeztetés lehet, mégis sajnálatos, hogy a gyámhivatalok megfelelő döntésének hiányában erre kényszerülnek a különélő szülők).


A mai időponttól számítva visszamenőleg 6 hónapon belül elmaradt kapcsolattartást pedig jogszerűen pótolja a neki megfelelő időpontban a gyermek saját magánál tartásával a különélő szülő, hiszen a jogszabály ezt mondja ki. A gyermeket addig tarthatja magánál büntetőjogi következmények nélkül amíg a pótlás le nem telik (amit érdemes a gondozó szülővel közölni írásban).


Megjegyzem, hogy a gyámhivatalok ettől eltérően is értelmezhetik a jogszabályt, de ettől még a szabály ez, viszont mivel a gyámhivatalok hozzák a döntéseket, érdemes tőlük a Ket. 5. §-a alapján tájékoztatást kérni, hogy ők hogy értelmezik ezeket a szabályokat (a tájékoztatás elmaradása miatt a gyámhivatalok felelőssége állhat meg.)

Kiemelt Cikkek
Kövessen (még nem üzemel)
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
Legújabb Cikkeink