"Zaklatás, mindig a nyomodban" 1.
Ezzel a címmel egy sorozatot láthatunk az ID Discovery csatornán.Sajnos a zaklatás sok ember életének mindennapi része, ez alól senki sem kivétel (még mi ügyvédek sem).
A zaklatók személyisége eléggé összetett, többnyire nárcisztikus, paranoid személyiségek, ritkábban ez pszichopátiával, szociopátiával is párosul, mely igen veszélyes párosítás. Az ilyen személyek sokszor perlekedési tébolyban is szenvednek, mindenkit feljelentenek, beperelnek, a zaklatott személyeket tárgyként kezelik és a zaklatás célja az, hogy hatalmukat kiterjesszék a zaklatott személyre, hatalmas energiákat fektetve abba, hogy a zaklatott személyben folyamatosan tudatosítsák jelenlétüket, azt, hogy figyelik őt, hogy mindig jelen van az életében.
Ehhez bármilyen eszközt felhasználnak (telefonon, e-mailben próbálják felvenni vele a kapcsolatot, interneten különféle lejárató cikkeket írnak róla, melyek sokszor hihető tartalmúak, de hamis okiratokon alapulnak vagy részben való tényeket tüntetnek fel hamis színben.
Sokszor tesznek alaptalan feljelentéseket kihasználva a „rendszer hibáit”, amelynek lényege, hogy az egyes ügyintézők sosem látják a teljes anyagot, tehát nehezen ismerik fel az összefüggéseket, ugyanis csak részfeladatokat kapnak – mindig az adott feljelentést – ami általában hihető, csak nem valós, ráadásul többnyire különféle „bizonyítékokat” koholva nyújtják be a feljelentéseket.
Mivel kiváló manipulációs készséggel rendelkeznek és hihetően adják elő az állításaikat csak a rendkívül jól képzett szakemberek képesek leleplezni őket (közülük is csak azok, akik elég bátrak ahhoz, hogy az ilyen személlyel szembeszálljanak) pedig nagyon könnyen felismerhetőek arról, hogy mindenkit igyekeznek megfélemlíteni, aki nem nekik ad igazat, például nem szoronganak akkor sem, ha feljelentik a bírót, az ügyészt, az ügyvédet vagy bárkit, aki az útjukba áll. Épp emiatt a manipulációs készségük és megfélemlítő magatartásuk miatt sok esetben még az igazságügyi pszichológus szakértők sem képesek és/vagy merik felismerni és leírni az egyébként jól beazonosítható személyiségjegyeiket – sokszor semmitmondó szakvéleményt kapunk velük kapcsolatosan, de ha a szakértő mégis le meri írni álláspontját, a pszichopata/szociopata személy azonnal feljelenti és/vagy beperli a szakértőt –, ezért sokáig rejtve marad a személyiségük, mely azzal a veszéllyel járhat, hogy igen súlyos bűncselekményeket követnek el évekig minden következmény nélkül, ami viszont rendre megerősíti bennük azt a kényszerképzetüket, hogy ők „kiválasztottak”, akik mindenkinél okosabbak (ezt rendre hangoztatják is, miszerint magas IQ-val rendelkeznek) és azt, hogy bármit megtehetnek büntetlenül, mert mindenki más „hülye” és úgysem ért semmihez, bárkit „padlóra visznek”, „lenyomnak”.
Az ilyen személyek haragja legfőképp azon személyek ellen irányul, akiktől a legjobban tartanak, például annak okán, hogy leleplezheti őket (nyomozó, ügyész, ügyvéd, bíró stb.).
Sajnos előfordul, hogy ezen személyek nagyon veszélyessé válnak, nem ritka, hogy eltűnt személyek „kísérik” a tevékenységüket, akik soha nem kerülnek elő, pl. a koronatanúk vagy a sértettek eltűnnek.
Sok esetben agresszívek, agresszivitásukat sokszor általuk tartott állatokon vezetik le, például macskákat bántalmaznak, vagy halott állatok tetemei, esetlegesen részei „díszítik” a lakásukat, pl. macskájuk levágott farka, ill. különleges állatokat tartanak (kígyót, krokodilt, pókot stb.), mely szintén azt a célt szolgálja, hogy kitűnjenek a tömegből és bátornak, különlegesnek lássák őket mások. Sajnos az a magatartásuk, hogy állatokat kínoznak meg, igen komoly előjele annak, hogy sorozatgyilkosokká válnak, vagy már azok (ld. Peter Tobin esete – CBS Reality: Gyilkos férjek, ill.:
A nárcisztikus személyiség a sorozatgyilkosokat is jellemzi pl. Luis Alfredo Garavito Cubillos
“bár majd minden sorozatgyilkos pszichopata, nem minden pszichopata sorozatgyilkos. Ugyanis a modern pszichológia jelen állása szerint, a pszichopátia spektrumába eső tulajdonságok megléte önmagában még nem feltétlenül jelenti, hogy az illető pszichopata. Ha ezek száma és mértéke kiugróan magas, akkor beszélhetünk igazi, hús-vér pszichopatáról. Sőt, az erőszakos bűncselekményekre való hajlam sem szükségszerű velejárója. Arról pedig a mai napig folyik a vita, hogy öröklött hajlamról, vagy trauma okozta személyiségtorzulásról beszélünk. A pszichopata profiljában a tulajdonságok és jellemzők között találjuk például: a felszínes sármot, az empátia, az érzelmek és a bűntudat hiányát, a felsőbbrendűségi érzést, a beteges hazudozást, lobbanékonyságot, felelőtlenséget, az alkalmi szexuális kapcsolatokat, de nem ritka az átlagon felüli intelligencia sem. Lételemük embertársaik dróton rángatása, a szeretet pedig életük végéig ismeretlen marad előttük.” http://www.nowmagazin.hu/?p=2674
„"Tiszta tekintetű, jóképű, harmincas férfi ült velem szemben, és roppant meggyőzően állította, hogy ártatlan. De amikor kérdőre vontam a börtönparancsnokot, csak legyintett. A férfi szó szerint kivégezte a szüleit, miután arra kérték, hogy menjen el dolgozni, mert nem tudják eltartani. Döbbenetes volt. Ha az utcán találkozom ezzel az emberrel, talán még tetszett is volna", meséli egyetemi szakmai gyakorlatának emlékét Bori. A "szimpatikus" férfira mondhatjuk: tipikus pszichopata, de ugyanez áll arra a szélhámosra is, akit egy régi, pszichiátriai tankönyv esetleírása említ. "Mint hírlapíró a Budapesten átutazó Pasics jugoszláv miniszterelnököt meginterjúvolta, ezért a kormányzóság nevében motorcsónakot, majd hidroplánt utaltatott ki a maga számára. (...) A Royal Apollo bejáratánál fogadta az államfőt és a főherceget. (...) Egy színésznőnek mint idegorvos mutatkozott be (...) elment a nő lakására és megvizsgálta: (...) meztelenül szaladgáltatta, megkérdezte, milyen a nemi élete, mikor uralkodott Napóleon.
A lelkiismeretet csak hírből ismerő, a közösségi normákra fittyet hányó hazudozók, házasságszédelgők, hidegvérű gyilkosok minden korban előfordultak, ………”
„A lelkiismeret döbbenetes hiánya fémjelzi őket, tevékenységük nem egyéb, mint a másik ember kárára történő önös vágykiélés."
Hare a pszichopatákat a "társadalom ragadozóinak" hívja, akik "megnyomorított, összetört emberi lelkeket és sorsokat hagynak maguk után ámokfutásuk közben, nemritkán halottakat is".
"Ahhoz, amit a köznyelv pszichopatának mond, az antiszociális személyiségzavar áll a legközelebb, de a hisztérikus, a narcisztikus és a borderline személyiségzavarosaknak is vannak pszichopata 'vonásaik', vagyis kevert képletekről van szó - mondja Döme László, a Nyírő Gyula Kórház osztályvezető pszichiáter-főorvosa. - A pszichopátiának nevezett képletet nagyon sok morális kritériummal definiálják, a gyenge akarattal, a kíméletlenséggel, a felelőtlenséggel. Mindehhez a társadalmi normák felrúgása, a többiek kihasználása, valamiféle kizsákmányoló attitűd társul, de a feltűnési vágyról sem feledkezhetünk meg. A pszichopaták szeretnek a médiában szerepelni - gondoljunk csak arra a tipikus krimielemre, amikor a gyilkos állandóan azt lesi, mit írnak róla az újságok. Azonban szó sincs arról, hogy minden bűnöző pszichopata. Például egy bűnszervezetben, ahol kialakul a 'munkamegosztás', nem nagyon tudnak érvényesülni, hiszen a játékszabályokkal nem törődnek, csapatmunkára alkalmatlanok.De fordítva is igaz. Bizonyos pályákon - főleg az erőszakszervezeteknél - kifejezetten sikeres karriert építhetnek." 2004-ben, egy amerikai pszichiátriai konferencián megállapították: "100 vállalati vezetőből nyolc pszichopata, akik ugyan hosszú távon a cég kárára vannak, de válsághelyzetekben, amikor gyorsan, racionálisan, érzelemmentesen kell dönteni, hasznot hozhatnak."
A pszichopaták általában ellenségként tekintenek a többiekre, úgy gondolják, "az élet harc", és csak úgy tudnak győzni, ha hatalmat gyakorolnak. Vizsgálatokkal igazolták például, hogy a pszichopaták szexuális bűncselekményeik elkövetésénél sokkal inkább az "uralkodásban", mint testi vágyaik kiélésében motiváltak, igazából a "leigázást" élvezik. Közben meg vannak róla győződve, hogy még legalantasabb cselekedeteikre is van magyarázat. „
A szakemberek többsége szerint már a gyermekkorban észlelhetők egyértelmű jelek - ok nélküli agresszivitás, állatkínzás, lopás stb. -, és nem csak azoknál, akiknek "nehéz sorsuk" van. A korai felismerésnek azért lenne jelentősége, mert a pszichopaták kezelése - pláne "meggyógyítása" - jelenleg megoldatlan. "Az ember személyiségének, főleg bizonyos mentális állapotainak fejlődése olyan, mint a hőre keményedő műanyag. Kezdetben még remekül lehet formálni, s ahogy formálódik, egyre inkább megszilárdul. Attól kezdve legfeljebb törni lehet, formálni már nagyon nehéz. A baj az, hogy abban az időszakban, amikor még lágy ez a műanyag, amikor még lehetne egy kicsit szobrozni, akkor nem vesszük komolyan ezt a feladatot, mert életkoruk miatt is ártalmatlanoknak tűnnek ezek a gyerekek. Akkor legfeljebb azt mondjuk, hogy neveletlen a kölök, majd az iskolában megnevelik" - nyilatkozta a FigyelőNetnek Ranschburg Jenő pszichológus.
Mit lehet tenni?
"Ha valakinek a személyiségzavara mellett más problémái is vannak, például alkohol- vagy drogfüggő, szinte biztos, hogy ezek rontják a pszichopátiás minőséget. Tehát azokat a terápiákat kell alkalmazni, melyeket egyébként is alkalmaznánk - mondja Döme László. - Ellenben a színtiszta pszichopata-képletekkel nincs könnyű dolgunk. A kezelés során először is olyan fogalmakat kellene tisztázni, ami másnak evidens. Mi az, hogy becsület, empátia, miért nem szabad hazudni. Másfelől azt kellene beláttatni, hogy ha így folytatja, előbb-utóbb nagyon megjárja. Csakhogy a pszichopaták nem ismerik a félelmet, előbb cselekszenek, és csak utána gondolkodnak, bár értelmi képességeik sokszor átlagon felüliek. Ha nagyon leegyszerűsítjük, igazából a pszichopaták jellemével van probléma, márpedig az ilyesmi nagyon nehezen vizsgálható tudományos eszközökkel. Lehet ugyan kísérleti szituációkat létrehozni, de például egy olyan, pszichopatákra jellemző problémát, hogy az illető nem tanul a saját tapasztalataiból, szinte lehetetlen lemodellezni laboratóriumi körülmények között. A beszámolók, tesztek alapján ezt meg lehet állapítani, de hogy miért, és mi lehet ennek az ellenszere, arra ma még nincs válasz."
Ráadásul a pszichopaták - hacsak nincs más bajuk - maguktól soha nem fordulnak orvoshoz, pszichológushoz. Számukra természetes, hogy a világ olyan, amilyennek ők látják, és az összes többi ember ugyanúgy gondolkodik, mint ők. Így nem csoda, hogy a velük végzett vizsgálatok java börtönökben zajlott. ……………..A szakirodalom jellegzetes tünetként említi az izgalmak keresését, és az is közismert, hogy a pszichopaták stressztűrő képessége átlagon felüli. De mindennek a fordítottja is igaz, az unalom szinte elviselhetetlen nekik, az elkerüléséért bármire képesek. "Remek manipulátorok, együttérzést, szimpátiát keltenek, és nemcsak a laikusokat tudják megtéveszteni - mondja Hamula János. - Volt olyan betegünk, aki képes volt arra, hogy oligofrénnek nyilvánítsák, és kényszergyógykezelését rendeljék el. Rájöttünk, hogy csupán személyiségzavaros, egyebek mellett abból, hogy az IQ-tesztje viszonylag magas volt. Menet közben az is kiderült, hogy jogosítványa van, autót vezet. Valószínű, hogy itt már nem érezte szükségét a színjátéknak, biztonságban tudta magát."
……………….. Noha a pszichopatákat érzelmek nélküli, lelkiismeretlen embereknek tartják, tapasztalataim szerint ez rájuk is vonatkozhat. Azokkal az analitikusokkal értek egyet, akik szerint a pszichopaták páncélja mögött szorongás, frusztráció van. Nap mint nap látjuk, hogy nagyon erős a késztetésük kapcsolatteremtésre, viszont a terápiára egyáltalán nem motiváltak. Az egyéni meghallgatásokra annál inkább. …………………..
Hare szerint a pszichopaták esetében nem érdemes kezelést kezdeményezni. "A kezelés kifejezés azt sugallja - írja -, hogy van mit kezelni: betegséget, szubjektív gyötrődést. (...) Azonban amennyire megállapíthatjuk, a pszichopaták kitűnően érzik magukat a bőrükben." A pszichológus szerint le kellene tenni arról, hogy "jó útra" térítsük a pszichopatákat, vagyis nem empátiájuk és lelkiismeretük fejlesztésével kellene foglalkozni, hanem arról kellene meggyőzni őket, hogy jelenlegi viselkedésük nem szolgálja az érdekeiket. ……………
(A teljes cikk itt olvasható: http://magyarnarancs.hu/tudomany/ki_a_pszichopata_-_a_buntetheto_betegseg-71074)
A szociopata antiszociális, kórosan torzult személyiségű ember
A pszichopata a többi embert tárgynak tekinti, akiket manipulál és kihasznál, úgy, ahogy az emberek többsége egy csavarhúzót vagy egy papírzsebkendőt használ. A szociopata gyakran agresszív, nem érez empátiát (bár megjátszhatja) szégyent vagy megbánást a visszaélései miatt.
A szociopaták legnagyobb gyengesége, hogy nem tudják magukat különféle érzelmi helyzetekbe beleélni, mások helyébe képzelni. Ennek következtében általában sikeresek, hiszen céljaikat keményen, sőt kíméletlenül megvalósítják. Egyidejűleg a szociopaták sima modorú, gyakran vonzó és spontán személyiségek, meggyőző beszélőkészséggel. Rosszul viselik a monotóniát hamar elunják magukat, állandó szükségletük van különböző impulzusokra ami felelőtlenséggel párosul. Hazudozók, manipulálják a többieket, nincs lelkiismeret-furdalásuk, gyenge az emocionális életük, érzéketlenek, impulzívak azaz csekély mértékben képesek kontrollálni viselkedésüket. Azt a tényt, hogy csak saját céljaikat követik, legtöbb esetben jól tudják titkolni vagy a gyanakvást elaltatni. Gyakran csak a közvetlen környezetük van azzal tisztában, hogy "valami nincs rendben". Jürgen Müller, a müncheni egyetem professzora a bajor közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a szociopaták érzelmektől függetlenül mindig ugyanazon a teljesítőképességi szinten vannak, miközben a normális embereknél érzelmi terhelés esetén csökken a teljesítmény.
"A társadalomra, környezetre a pszichopátiás beteg jelenti a legnagyobb veszélyt és a szakembert ennek a kórképnek a gyógyítása kecsegteti a legkisebb reménnyel. A veszélyt az is növeli, hogy a pszichopátiás ember nem mindig elvetemült külsejű, riasztó szörnyeteg. Gyakran igen jó intellektusú, simulékony modorú ember, aki kedvességével még a szakembert is megtéveszti. A pszichopata embert leginkább a fejletlen erkölcsi ítélőképesség, a többi ember érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, a megbánás és bűntudat hiánya jellemzi. Viselkedésszintjén a pszichopátiás személyiségvonások általában bűnözéssel, hazudozással, sekélyes érzelmi élettel párosulnak, ami gyakran a partner(ek) kihasználásával vagy promiszkuitással (=gyakori partnercsere), házasságszédelgéssel is párosul, azaz állandó hódítási, uralkodási igénnyel. A betegség okait a szakma még kutatja, valószínűsíthetően több tényező járul hozzá kialakulásához, ezek között a hátrányos szociális helyzet, bűnöző környezet, de látszólag rendezett családi körülmények közül is kerülnek ki szociopaták. Emellett agyi működészavarokat, így a frontális (homloklebeny) és parietális (elülső és oldalsó) agylebenyek működési zavarát is elképzelhetőnek tartják a pszichiáterek és farmakopszichológusok.
Az antiszociális viselkedés, illetve a fentiekben leírt tünetek gyakran már gyerekkorban megjelennek és ezekkel érdemes szakemberhez fordulni, mivel felnőttkorra a patológiás viselkedés olyan mértékben rögzül, hogy túl sok eredmény már nem várható a beteg kezelésétől. A pszichopata személyiség klasszikus leírása megtalálható Hervey Cleckley The Mask of Sanity („Az épelméjűség mint álarc”) című könyvében. „A pszichopata tökéletesen szalonképes, pontosan tudja, mennyi szenvedést tud cselekedeteivel okozni környezetének, csak éppen nem törődik vele.”
Hervey Cleckley és „Az épelméjűség mint álarc”
„Az épelméjűség mint álarc” egy először 1941-ben kiadott könyv, amely a 20. század pszichopátiára utaló legbefolyásosabb klinikai leírása. Cleckley úgy határozza meg a pszichopátiás beteget, mint a normális ember tökéletes másolatát, amely egy az épelméjűséget tükröző álarccal rejti el belső emberi hiányosságait. Bár őszinte, intelligens és sokszor jó társaságnak is bizonyul, ez mind felületes, ugyanis a pszichopata ember nem képes őszinte érzelmeket érezni. Ez egy fajta védekező mechanizmusa a pszichopatának, amellyel akár 100 százalékos életet tud élni anélkül, hogy bárki gyanítaná mit rejt az álarca.
Jellemzők
Ezek 3 kivételével a pszichopátia Cleckley által meghatározott jellemzői:
Felületes báj, amit fel is használ ahhoz, hogy elérje céljait
Okszerűtlen gondolkodás
Idegeskedés hiánya
Megbízhatatlanság
Őszinteség hiánya
A megbánás és szégyenérzet hiánya
A szociális normák szándékos megszegése
Gyenge ítélőképesség és a saját hibáiból való tanulás hiánya
Kóros egoizmus
Öngyilkos szándékok, bár ritkán valósítja meg
Empátia teljes hiánya
Személytelen, unalmas szexuális élet
Felelőtlenség
Megjegyzés: egyes szakemberek szerint, ha ebből 3 jellemző illik egy egyénre, az pszichopatának nevezhető.
Cleckley volt az szintén, aki bemutatta a jelentéstani elmebajt, mint fogalmat. A pszichopata képtelen a neurotipikus emberek gondolkodását megérteni. Az épelméjűség álarca mögött a pszichopata érzelmi szerkezete összeomlott.
Összefoglalásképpen, Cleckley határozottan elkülöníti a pszichopatát más, akár szenvedély betegségben szenvedő egyéntől, vagy személyiségzavaros bűnözőktől. Cleckley úgy jellemzi a pszichopatát, mint intelligens egyént annak ellenére, hogy a kudarcot és a pusztítást keresi minden ok nélkül, amit talán még maga a pszichopata sem ért. Ezt Cleckley szociális öngyilkosságnak nevezi. A pszichopata valahol mélyen élvezi a helyzetet, ha bajba kerül.
A fenti leírások alapján sokan ráismerhetnek a köztünk élő olyan személyekre, akik manipulálják és tárgyként kezelik a környezetüket, mindenkit feljelentenek, fenyegetnek és zaklatnak.
Ennek legújabb, legismertebb és igen veszélyes formája az internetes zaklatás, illetve az internetes lejáratás, ami az esetek többségében teljességgel alaptalan, bár nagyon hihető, főleg, ha valaki olyan személyi körbe tartozónak adja ki magát, akinek azért az emberek hinni szoktak (pl. újságírónak, tanárnak stb.), de megalomániás személyiségüket könnyű felismerni, például egyes szám 3. személyben írnak saját magukról a saját weboldalukat szerkesztve pl. „szerkesztőnk”-nek nevezve saját magukat.
Az internetes zaklatás sok ember életét tette már tönkre, mostanában egyre több hírt olvashatunk öngyilkos tinikról, akik ilyen zaklatás áldozataivá váltak.
Budapest, 2014. február 27.
Dr. Regász Mária
Ügyvéd
