A hang- és videofelvétel, mint bizonyíték

Egyre több az olyan bűncselekmény, amelyről (esetleg annak elkövetőjéről) kép-, vagy video felvétel áll(na) rendelkezésre.


Ahhoz azonban, hogy ez a felvétel bizonyítékként tényleg alkalmazható legyen, igen gyorsnak kell lennünk és nem szabad bíznunk abban, hogy majd a nyomozó hatóság intézkedik. A legtöbb esetben ugyanis a nyomozó hatóság késve (vagy egyáltalán nem) intézkedik a felvételek beszerzése érdekében, ugyanis a nyomozó hatóságnak a nyomozás határidején belül több hónap áll rendelkezésére az ügy felderítésére, miközben a felvételek általában 3 napig, jó esetben 30 vagy 60 napig állnak csak rendelkezésünkre.



Ezen időszakon belül is hiába indítványozzuk, hogy a felvételt szerezzék be, sok esetben mire „megmozdul” a hatóság, már törölték a felvételt.


A feljelentést ugyanis általában nem azonnal teszik meg a felek, de ha mégis, elfelejtik kérni a felvételek kikérését. Ha kérik, akkor a feljelentés, ill. a kérelem iktatásra kerül, majd pár nap múlva a nyomozóhoz, aki szintén pár napon belül megnézi. Ez a legtöbb esetben jóval 3 nap után történik, amikor a jogszabály szerint a felvételt már törölték, ugyanis a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény értelmében csak 3 napig kötelesek megőrizni bizonyos adatokat, sőt, a 3 nap leteltével kötelesek törölni:


31. § (1)[1] Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.

(2) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.


(6) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a (2), a (3), illetve a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt határidő még nem járt le.


Ha tehát el akarjuk kerülni, hogy ilyen esetben a felvétel törlésre kerüljön mielőtt még a nyomozó hatóság beszerezte azokat, azonnal kérni kell egyrészt a nyomozó hatóságtól a felvétel beszerzését, másrészt a felvétel „gazdáját” meg kell keresni írásban azzal, hogy bűncselekmény történt, melyet valószínűleg a felvétel bizonyít, és kérni kell a felvételnek a megőrzését addig, amíg azt a nyomozó hatóság (esetleg bíróság) beszerzi, a hatóságot, bíróságot pedig erőteljesen sürgetni kell és jelezni kell felé (a jogszabály idézésével), hogy csak 30 napja van a hang-, video anyag beszerzésére, azt követően törlésre kerül, ezért sürgősen kérjék be.


Ha ezek után sem történik időben intézkedés a hang- és video anyag beszerzésére, akkor jó eséllyel megáll a hatóságok kárfelelőssége az abból eredő kár kapcsán, hogy a felvétel nem kerülhetett bizonyítékként felhasználásra.

Mind a hang-, mind a video felvétel bizonyítékként felhasználható a bírói gyakorlat szerint, azonban a bíróság több esetben felhívja a figyelmet arra is, hogy személyhez fűződő jogot sérthet a hangfelvétel készítése, sőt, adott esetben bűncselekmény is lehet, melyről másik cikkben írok majd.


dr. Regász Mária

ügyvéd

Kiemelt Cikkek
Kövessen (még nem üzemel)
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
Legújabb Cikkeink